Rákospalota-Újpest állomáson az I. sz állítóközpont váltókörzetében manapság különös jelenséggel találkozhat az a váltókezelő, aki a hatályban lévő utasításoknak megfelelően elvégzi a körzetbejárást szolgálata során, és odaér az átszelési váltókhoz.
A váltók mellett burjánzik az élet.
Tavasszal még azt mondanám, hogy örömteli, de most, a nyár végén, az ősz kezdetén értelmetlennek találom, hiszen a legcsekélyebb esélyét sem látom annak, hogy a váltó mellett kikelt kukorica beérjen.
Laikus olvasó joggal teheti fel a kérdést, hogy mégis mit keres a kukorica egy váltó mellett?
Az árut szállító vasúttársaságok járműparkja annyira elavult lenne, hogy a gabonás kocsikból szóródik a rakomány?
Koránt sem!
Sokkal, súlyosabb problémával kell szembenézni, ami az állomás történetében igencsak felkeltette a közfigyelmet.
Kérem a kedves olvasót, szenteljen figyelmet soraimnak. Úgy vélem érdemes.
Kezdjük az elején. Ez év június 8.-án tértivevényes postai levélküldemény formájában közérdekű bejelentést intéztem a Rákosrendező Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője részére. Amely levélben jeleztem, az állomási váltók az én megítélésem szerinti közlekedésbiztonságot veszélyeztető állapotát. Egyúttal felhívtam az FCSF Vezető asszony figyelmét, hogy a véleményemet megalapozó váltónehézmények rendszeresen jegyezve lettek a Hiba-előjegyzési könyvben.
A levélben felszólítottam a főnökségvezető asszonyt, hogy a levél kézhezvételét követő három napon belül kezdje meg az intézkedését, ellenkező esetben a MÁV Csoport elnök-vezérigazgatójához fordulok.
A levelem tértivevényét a postaládámban 2021 június 14.-én találtam meg.
A feladás óta hat nap telt el, a levél átvétele óta viszont négy. Reakció nem történt. Azt gondolom, ilyen esetben a munkáltatói jogkörgyakorlójától az ember joggal várhatná el, hogy az illetékes műszaki szakszolgálatok helyi vezetőivel karöltve tartsanak egy műszaki szemlét, amely persze nem történt meg.
Ezért június 17.-én az elnök-vezérigazgatónak is írtam egy levelet, amelynek gondolom nagyon örülnie kellett.
Június 22.-én az FCSF vezetővel telefonon egy igen kiéleződött vitában volt megtisztelő részem, amelyben megkaptam, hogy az a levél, amelyet neki címeztem, „az nem közérdekű bejelentés volt, hanem fenyegetés!” (Sic!) Különös, hogy jogi doktorként nincs tisztában azzal a tisztelt kolléganő, hogy a fenyegetés a Btk. 222. §-a alapján „veszély látszatát keltő zaklatás”-t jelent. A mai napig nem értem, mi volt itt a fenyegetés. Mivel csupán arról tájékoztattam, hogy amennyiben nem teszi a dolgát, akkor jelzem a felettesének. Aki majd akár helyette cselekszik, vagy számára elrendeli, hogy szíveskedjen a bejelentésem alapján megfelelőn rendelkezni!
Június 28.-án írt is egy levelet, amelyet július 2.-án kaptam kézhez, majd három nappal később egy másik levelet is hozott a postás, amelyet a Budapesti Pályavasúti Területi Igazgató írt, válaszolva az Elnök-vezérigazgatónak írt levelemre.
Az Igazgató úr kegyeskedett becsatolni az FCSF vezető asszony válaszlevelét, így az kettő példányban is birtokomban van. A nagy becsben tartott levelekben olvasható, hogy a kitérőnehézményi hibák el lettek hárítva, a dolgozók tudomásul vették, tehát az I.-es váltókörzetben gyakorlatilag minden a legnagyobb rendben van.
De ilyenkor kérdezem. Hogy lehet az, hogy július 4.-én másodszor is megkapom ugyanazt a levelet, és 13.-án megnyílik a váltó a tehervonat alatt?
Igen, kedves olvasó! A váltó a válaszlevél kézhezvétele után megnyílt a vonat alatt, amely kisiklott, egy rakott kocsi felborult, felszántotta a fél váltókörzetet, ezzel 150 millió forintot meghaladó kárt, és napokig tartó tetemes kellemetlenséget okozva.
Az esemény után nem egész 5 perccel a váltókezelő kollégám hívott telefonon, hogy „Fekve maradt előttem a teher!” Mire én válaszoltam neki: „Kit érdekel? Majd jön egy segélygép és elviszi!” Ezt követően elmesélte, hogy maradt fekve. Megértettem a segélygép ez esetben nem segély.
A baleset napján a pályavasúti területi igazgató tüzet okádó sárkányként rohant ki Rákospalota-Újpestre tájékozódni, vizsgálódni, és még ki tudja miért…
A kollégák felé a tisztelt FCSF vezető asszony csak engem minősített fel, holott nem érzem magamat hülyének. Közölte velük, hogy nekem volt igazam, de az engem ért vádért, miszerint én megfenyegettem, bocsánatot azóta sem kért!
A váltókezelő és a balesetkor szolgálatot teljesítő rendelkező forgalmi szolgálattevő kollégák meghallgatása a Biztonsági Igazgatóság balesetvizsgálója, és a Forgalmi Főosztály munkatársa által július 28.-án történt meg, ahol szakszervezetünk elnöke, továbbá jómagam, mint érdek-képviseleti megbízott vettünk részt.
Meglepő információhoz jutottunk a vizsgálat során. Miszerint a PFT szakszolgálat által vezetett kitérővizsgálati könyvben dátum nélkül, feltehetően utólag bejegyzésre került egy olyan információ, hogy „a 23-as váltóban félváltó csere szükséges.”
Kedves olvasó! Pont azon a váltón, ami a vonat alatt megnyílt. Miért nem lehetett ezt a szakvélekedést a kitérő vizsgálatakor június 8.-án a váltó kizárásával egyidőben beírni úgy, ahogy az szabályos? Mikor született egyáltalán ez a megállapítás?
Jó kérdés!
Mégis könnyebb a balhét esetleg rákenni a vállalkozó vasúttársaságra kerékélesedésre és túlsúlyra hivatkozva, mert a közérdekű bejelentés miatt sűrű magyarázkodásra, bocsánatkérésre lenne szükség ahelyett, hogy egyes vezető személyek ismeretlenül is ironikus és sértő megjegyzéseket tegyenek a bejelentőre, mondván „büszke lehet, mert az Ő tiszteletére kicseréljük a váltókat.” (sic!)
Értem én! Az én tiszteletemre. De az én tiszteletemre nem kellett volna több mint 150 millió forintot elkölteni. Hiszen a „tiszteletemre” történt helyreállításnak a költsége szűken számolva 12 vasutas ki nem adott pihenőidejének megtérítésére elegendő pénzt emésztett fel.
A vagonból kiszóródott kukorica a föld rejtekébe került, szárba szökkent, de várhatóan már termést nem fog hozni, mert mire odajutna az időben, addigra a fagyok is megjönnek, így az aratást el kell napoljuk jobb időkre.
Mi ebből a tanúság?
Ha egy nyereséges cég vezetője akarsz lenni hosszú éveken át, tartózkodj az arroganciától!
Legyél első az egyenlők között, értsd, tudd, hogy mi a teendőd, és legyél képben azzal, hogy a beosztottad nem azért szól, mert nem akar dolgozni! Éppen ellenkezőleg! Ja! Biztosítsd számára a munkavédelmi, munkabiztonsági feltételeket, valamennyi munkaeszközt, és ne elégedj meg az arculatváltással! Szemléletet is válts, olyat, amibe a beosztottadat partnerként vonod be, nem pedig lenézhető szolgaként.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
G7.hu: Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
Üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a MÁV Zrt.-nél
A MÁV Zrt. 2024 október havi Biztonsági Tájékoztatója