A szakszervezeteink lábon lőtték magukat (avagy a lábon lőtt Bérmegállapodás)

A bérmegállapodással foglalkozó előző cikkünkben már említettük, hogy a megállapodásért cserébe az aláíró elnökök szabad kezet adtak a tulajdonosnak a MÁV-Volán csoport „hatékonyság javítására”.

Lassan kezd testet ölteni az átalakítások formája. Elöljáróban elmondható, olcsón adták magukat (vagyis csak a tagjaikat, az ő jussuk nem kevesebb). Az elért 17% -os emelés csak az eddig elszenvedett jövedelem veszteség részbeni pótlására lehet elegendő, bérszínvonal javulását nem okozott. Az átalakítási szándék nagyságát nézve, kérhettek volna jóval többet is mint az eredeti 15%! A lassan nyugdíjba vonuló oroszlánt és sast nem hozta már izgalomba a vasutasság jövője, az elvárt aláírásuk már a bérmegállapodás alján szerepel, elvégezték a rájuk mért kötelezettségüket.
A cikksorozatban két részletben terveztük bemutatni az eseményeket, de úgy tűnik többfelvonásos előadásba csöppentünk.

Ez a rész a MÁV átalakításáról kívánt szólni, de nem gondoltuk, hogy más irányba is futnak szálak.

A Bérmegállapodásról dicshimnuszokat zengő elnök urak erről ismét nem számoltak be, úgy tűnik, még a saját szervezeteiknek sem.
A médiákban ugyan elhangzott, hogy a vasútért felelős Lázár a vízfej laposításával próbálja hatékonyabb működésre bírni az elhanyagoltság miatt müködési képessége határán üzemelő vasútat. Az eddig lezárásra kerülő háromezer üres pozícióval nem nőtt a hatékonyság. Most pedig úgy tűnik, hogy a vízfej laposítása helyett mégis inkább a nem túlságosan domborodó láb és karizmokat laposítják tovább.

Nevezetesen az április 1.-től tervezett MÁV Zrt. SzMSz módosítás mellett a munkáltatói jogkörgyakorlás rendje is módosulna, oly módon, hogy az üzemi tanácsi- és munkavédelmi képviselői jogkörök a pályavasúti területi igazgatókhoz kerülne. Ennek eredményeként a mostani 90 telephelyre választott üzemi tanács helyett 14 db üzemi tanács maradna. A mostani több mint négyszáz üzemi tanácsi képviselő helyett alig száz képviselő látná el a 18 ezer munkavállaló képviseletét.

A MÁV ezzel a módosítással gondolja laposítani a vízfejet! Na, nem is sajátjával!

Egy jól működő érdekvédelem mellett a szakszervezetek küzdenének egy ilyen érdeksérelem ellen, hiszen az üzemi tanácsok és a munkavédelmi bizottságok nagy részét a VSZ és a VDSZSZ Szolidaritás tagjai alkotják. Viszont ezen szervezetek elnökei a bérmegállapodás aláírásával ismételten biztosították a munkáltatót, hogy ők aztán semmiféle akadályt nem fognak jeleneteni, bármit is jelentsenek azok a sorok, amit hősiesen aláírtak! Végül is az ő helyük a nyugdíjazásukig már biztosítva van! A tagságuk meg eddig sem volt tényező, akár a pihenő idejükről, akár a reálkereseteikről volt is szó!

A MÁV Zrt. Központi Üzemi Tanácsa került most igen kellemetlen helyzetbe, mert a májusig lejáró üzemi tanácsi és munkavédelmi képviselői mandátumk miatt januárban ( az ilyen típusú átszervezésről szóló információ hiányában )kénytelen volt kiírni a Felhívását a válsztások megkezdésére. A megalakított Választási bizottságok pedig végezték a törvényi előírásnak megfelelően a feladataikat, megszervezték és elindították a választási folyamatokat.

Március 19-én dönt az MÁV Igazgatósága a tervezetről. Két hét áll rendelkezésre az aláíró uraknak és hölgynek, hogy bizonyíthassák érdekvédelmi vagy a munkáltatói elkötelezettségüket.

Azzal, hogy az aláíró elnökök szabad kezet adtak a munkáltatónak, a szakszervezeteik erejét adó – az üzemi tanácsokban és a munkavédelmi bizottságokban feladatokat ellátó- aktív tagrétegeiket veszítik el.
Mindezekért cserébe még csak az előző, szándékosan garanciák nélkül megkötött, hároméves megállapodás veszteségeit sem merték visszakövetelni.
Dehát ennek hatásait, már nem ők fogják elszenvedni, hanem azok a szervezetek, amiket hamarosan maguk mögött hagynak.

szerző: KVSZ
fotó: Internet