A szakszervezetek előző rendszerbéli működése és hatékonysága inkább volt látszat – legalábbis megkérdőjelezhető – mint valós érdekvédelem.
Komák és sógorok kaptak tisztségeket és kedvezményeket. Ebbe nem is mennénk bele, mindenesetre sokat elmond az, ha valaki azt a vörösben tündöklő időt sírja vissza.
A rendszerváltás idején jött hirtelen nagy szabadságtól fellelkesülve az addigi „egy vállalat, egy szakszervezet” modell villámgyorsan felbomlott (ami, valljuk be utólag, hatalmas hiba volt) a vasúton is.
Meleg János VSZ elnök
A rendszerváltás után ezeknek a szakszervezeti „megmondóembereknek” a hatalma jelentősen csorbult, ahogy a valós érdekvédelmet felmutató szakszervezetek feltűntek.
Ez az esemény -ti. valós érdekvédelmet végző szakszervezet megjelenése, a vazallus vezetők által egymás között felosztott térben, a forradalmi hevülettől örökön Izzó János írásából felsejlően a mai napig ajvékolásra készteti a régi megmondóembereket és/vagy jól kinevelt utódaikat, csakúgy, mint az egykoron ifjú és harcos titánokból, időközben megalkudott, ettől azután jól-jobban megtollasodott fotel forradalmárokká avanzsált ma regnáló vezetőket is.
Az igazi érdekvédelem jobbára Angliában és Franciaországban van a mai napig markánsan jelen.
Ahol a szakszervezeteknek, és a döntéshozóiknak semmilyen anyagi függésük nincs a munkáltatótól.
Ahol a választott tisztségviselők a dolgozókat képviselik, és nem a munkáltató zsoldjában állnak.
Magyarországon hasonló erejű érdekvédelemmel manapság, pár kivételtől eltekintve nem nagyon lehet találkozni.
A K.V.SZ. pont ezért alakult meg, és nyilván ezért is olyan fájó pont Meleg úrnak.
Meleg lelkét az idő teltével a szörnyű esemény annyira felkavarta, hogy a nevét, sőt még a fényképét is adta, A Gothai Program Kritikáját jelentősen felülmúló íráshoz.
Személy szerint bennünket megdöbbentett, hogy az a szakszervezeti vezető fogalmaz kritikát a K.V.SZ.-szel szemben, aki ugyan felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik, de a főigazgatói beosztásnak megfelelő álom, vagy mondjuk inkább kegyenci fizetést kap a MÁV-tól.
Jaj, bocsánat ez korrekt!
Ahogy az is korrekt volt, amikor sunyin hátat fordított a 2017-es Utasellátó sztrájkban a tagjainak. Akik a hős vezérük alattomos megfutamodása ellenére – az akkor még valóban harcos – VDSzSz Szolidaritás mellett az elnöküktől, és az egész VSZ-től magára hagyottan inkább sztrájkoltak, mint cserben hagyják az ő érdekeikért is küzdő kollégáikat.
Lábjegyzetként, az akkori sztrájk résztvevőiként megjegyezzük, pont a cikkben név nélkül, de beazonosíthatóan körülírt Bárány Balázs volt az, aki velünk harcolt a munkahelyünkért. Tartotta bennünk a lelket, személyesen kilenc napon át nap, mint nap a Keletiben. Pedig hátra is dőlhetett volna a Thökölyn egy fotelban, hiszen sem több, sem kevesebb nem lett volna a juttatása.
Ezt a kiállást mi bizony korrektnek tartjuk ma is.
Az pedig a korrektség non plusz ultrája volt, hogy a 2020. év május végi Helyi Függelék tárgyalás után, simán engedték elbocsátani (bocsánat, közös megegyezéssel több, mint 20 év után távozni) a Utasellátónál aláírási és tárgyalási jogkörrel rendelkező tagtársnőjüket. Aki talán nem volt hajlandó hajbókolni a munkáltatónak, a tagjait sújtó agyament elképzeléseit megismerve. Nyilván jól mutat a közös megegyezés a valóság helyett a portfólióban, de az igazságot mindenki tudta és tudja ma is. A tagok is.
Jaj majd elfeledtük. Mérges Zeuszként Balázsra villámokat szóró János úr a korrektség tanítandó példájául ősszel ismét nagyot alkotott.
A MÁV urainak és vélhetően Halasi Zoltán parancsára az MTSZSZ -el egyetemben a VSZ is aláírta azt a pimasz KSZ módosítást, amellyel a K.V.SZ.-t a VÉT üléseiről kizárták.
Igaz Meleg úr a piszkos munkát valamikori riválisára Zlati Róbertre bízta, miközben jó maga, fehér gyolcsba öltözötten egy nagy lavor meleg vízben áztatta végtagjait.
A cikk végéhez, meg annyit, hogy furmány volt, csapkodás nem. A bírósági beadványok pedig az akkori elnök kifejezett „biztatása” miatt lettek beadva.
Magyar Vasutas 2021. decemberi száma
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Leépítések, járatritkítások és vonalbezárások várhatók a vasúti személyszállításban a Közlekedő Tömeg szerint
Az Építési és Közlekedési Miniszternek, Lázár János írt levél
Annyira nem lehet üres a kassza, hogy az elvárható nagyvonalúságra se teljen