Vasúti jövőkép

Megosztom

A vasút egyre újabb és újabb tervekkel gyarapszik. Legutóbb a ki tudja meddig regnáló miniszter miután útilaput kötött az alig másfél éve általa kinevezett vezér talpára, akárcsak elődjei, maga is szükségét érezte megmondani a frankót. Egy grandiózus sajtótájékoztatón öt pontban foglalta össze a szebb jövőt. Diszkréten hallgatva arról, hogy alig egy éve bölcs döntésének köszönhetően 160 db nagyteljesítményű villamos mozdony beszerzés vált köddé. Ezzel a fantasztikus intézkedéssel sikerült még messzebb távolodni Európa korszerű vasútjaitól. Sebaj, majd jön a fűrkésztúra eredményeként az uraságtól levetett, a bontóban enyésző a magyar csórónak még úgy is jó motorvonat. Had legyünk Európa még lesajnáltabb vasútja.
Az új jövőkép sem biztatóbb az előzőeknél. A leginkább szomorú azonban az, hogy mindez a két legkutyaütőbb vasutas szakszervezeti elnökök lelkes bólogató asszisztálásával történik. Ne feledjük a csalással a trónján tartott Halasi Zoltán, és a VSZ-nél reinkarnálodott, és egyre terebélyesedő Budha (lsd. Legutóbbi ATV jelenés) a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottságának oszlopos tagjai. Akik havi 700 ezer forintért vigyázzák a vasutat, és mondanak – kötelezően – véleményt a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó mindegyik fantasztikus intézkedéseiről.
Gyanítjuk lelkesen helyeseltek dr. Pafféri Zoltán elhajtásának ötletekor, sűrűn bólogattak a home office megszüntetésének velük való előzetes közlésekor, valamint a vasutasokat egymás ellen uszító 200.000 Ft/fő hőségpótlék osztásakor. (Az összegből egyébként gyakorlatilag a vasút évek óta megoldatlan klímatizálási gondjait fel lehetett volna számolni.)
A kritika és vasutasokért tenni akarás oly távol van tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől. Csupán egy a fontos lógó nyelvel ülni a gazda lába körül, várva az eléjük vetett mócsingokat.
Ha a szakszervezetek vezetőit nem lehetne kilóra megvenni, és a hasuk tömködése, és az alfél nyalás helyett képesek lennének a vasutasokat mozgósítani, úgy a tulajdonos az üres soha be nem váltott igéretek helyet kénytelen lenne érdemi és hathatos intézkedéseket foganatosítani, melynek eredményeképpen elkezdhetnénk kilábalni a jelenleg csak egyre mélyülő gödörből, és nem lennék az európai vasutak lesajnált sereghajtóinak egyike.