Telex: Mostantól járatra, állomásra, napra, hétre bontva böngészhetik, hányszor késnek a vonatok. Sokszor

Megszületett az oldal, ami mindent megmutat, amit a magyarországi vonatkésésekről tudni lehet. A weblap június 1-től dolgozza fel a vonatok adatait, és napra, hétre, hónapra, vonatra, állomásra lebontva lehet böngészni a késéseket táblázatban, interaktív grafikonokon és térképen is.

A vonat-keses.hu naponta egyszer, csúcsidőn kívül, 23 órakor tölti le az adatokat a MÁV nyilvános adatbázisából, így az a többi, percenként frissülő vonatinfós oldallal szemben semmilyen érdemi terhelést nem okoz a vasúttársaságnak. Ebből következik, hogy az aznapi adatok csak este kerülnek fel, így a nap nagy részében csak az előző napi és korábbi késések láthatók, de azokból minden.

Az adatbázis szerint június hónapban a MÁV vonatai összesen kicsit több mint 1 millió alkalommal érkeztek meg egy állomásra, ezek közül az esetek 29 százalékában ezt késés nélkül tették, 53 százalékában pedig legfeljebb 5 perc késéssel. A 20 percet is meghaladó késések aránya 2,2 százalék volt.

„Az oldalt azért hoztam létre, hogy a különféle szereplők által előrántott és egymás fejéhez vágott, egymással összehasonlíthatatlan adattartalmú, kinézetű és módszertanú statisztikák helyett legyen egy egységes, objektív, összehasonlítható, teljesen transzparens módszertannal készült, hosszú távon is fenntartható, az adatokat bárki számára elérhető és értelmezhető formában tartalmazó adatbázis” – nyilatkozta lapunknak Ferenci Tamás biostatisztikus, a vonat-keses.hu létrehozója.

Az adott vonatra külön rá lehet keresni, de szűrhetünk dátum, dátumtartomány, vonattípus, állomás, késések nagysága, és ezer egyéb mutató szerint. Az Egyéb/Adatbázis fülnél például, ami alapból mutat minden vonatot, a júniusi késéseket sorba rendezve kiderül, melyik vonat késett a hónapban a legtöbbet. A válasz: a 28-i, 64-es számú, Budapestről induló Railjet Xpress a győztes, ami Győrre 272 perc késéssel érkezett meg. Ha rámegyünk a térképre, június 28-ra szűrve ott is pirosan világít a győri fővonal.

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú vonat késett a legtöbbet, a választ a táblázatos statisztikák adják. Ezekben sorba rakható, hogy melyiknél volt a legnagyobb átlagos késés. Júniusban a EuroCity (átlagosan 15 perccel), a EuroNight (átlagosan 13 perccel) és a Railjet Xpress (átlagosan 12 perccel) vezet. De Ferenci szerint ezek az adatok lehetnek félrevezetőek is, mert ezek között vannak azok is, amik külföldről jönnek, és előfordul, hogy a késés oroszlánrésze már a határon megvolt érkezéskor. A nemzetközi járatokat az InterCity követi (7,5 perc), majd az expresszvonatok jönnek (7,4 perc).

Késések szempontjából a legproblémásabb állomás „Rákospalota-Újpest / Rákospalota-Újpest vá” volt júniusban, de ez valójában egy vonatpótló megállóhelye. Az ilyen állomások nélkül a legrosszabb átlagú Somogyudvarhelyen a megálló vonatok átlagos késése 13,9 perc volt. Ennél durvábbnak tűnik Nagykanizsa, ahol ugyan csak 12,0 perc volt az átlag, de összehasonlíthatatlanul fontosabb állomás, majdnem 900 megállással. Itt el kell mondani azt is, hogy a táblázat nem azt mutatja, hogy hol mennyit álltak a vonatok (de a térképen egyébként ez is lekérdezhető), hanem azt, hogy hová mekkora késéssel érkeztek.

A késésekből általánosan megismerhető a MÁV aktuális havi teljesítménye is, amit így összehasonlíthatunk a hivatalos verzióval, amit a vezérigazgató szokott kommunikálni, legutóbb a májusi adatokat. A vonat-keses.hu adatai szerint júniusban az állomásokon 3,5 perc volt az átlagos késés – az adatbázisban állomásonként szerepelnek az adatok, vagyis egy megcsúszott járat minden érintett állomáson újabb késésként rögzül. A vonatok 18,8 százaléka késett többet az állomásokon 5 percnél, 2,2 százaléka többet mint 20 perc. A percentilisek is érdekesek lehetnek, amit külön kell bekapcsolni bal alul. Ezek alapján 4 perc az az idő, aminél a vonatok mindössze 25%-a késett többet, 9 perc az, aminél a vonatok mindössze 10 százaléka késett többet, és 29 perc az, aminél mindössze a vonatok 1 százaléka késett többet.

Az Időbeli trendek funkciót megnyitva alapból az 5, illetve 20 percet meghaladó késések arányát látjuk (június 6 és 7 volt a legrosszabb, de 26 se maradt el sokkal). Más statisztikák is lekérhetőek, beleértve az átlagot is (így is június 6 és 7 a legrosszabb), illetve megnézhető a különböző késés-hosszok szerinti összetétel időbeli alakulása is. Az időbeli trendek szűrhetőek vasútállomás és vonattípus szerint, és vonattípus szerint le is bonthatóak, tehát lehet látni azt is, hogy van-e típus szerint valamilyen időbeli tendencia.

A weboldal térképeket is tud rajzolni a különböző típusú állomási, illetve vonalakon tapasztalt késések alapján. Ezek a térképek színezetten mutatják az országos helyzetet, a felhasználó által kiválasztott napra vagy időtartományra.

Az egyéb elemzések alatt található Heti mintázat névre hallgató funkció pedig azt mutatja, hogy a késések átlaga (vagy bármely más, választott mutatója) hogyan függ attól, hogy a hét melyik napjáról beszélünk, van-e olyan összefüggés például, hogy hétvégén rosszabb a helyzet. Az adatok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy szombat a legkényesebb nap.

Nagy hullámokat vetett nemrég, hogy a MÁV lelőtte a Vonatinfó alkalmazást, a térképet, amin élőben lehetett követni, melyik személyszállító vonat merre jár, késik-e. Amellett, hogy az osztrák ÖBB alkalmazásán is lehetett alternatív úton követni a MÁV vonatait is, lelkes amatőrök összedobtak egy saját felületet, a Holavonat.hu-t. Azonban a MÁV jelezte a Telexnek, hogy semmi közük az oldalhoz, felelősséget sem vállalnak a tartalmáért, és a saját, EMMA nevű új felületüket folyamatosan fejlesztik, Lázár János közlekedési miniszter pedig egyenesen fikázó, fanatikus Tisza-aktivisták, fanatikus hobbivasutasok adathalász vonatfigyelő oldalának nevezte a Holavonat.hu-t.

Kiszámoltuk, mekkora a vonatkésések társadalmi költsége

Az uniós beruházások megtérülési mutatóját mindig is az úgynevezett társadalmi hasznok kalkulálásával számították ki, ami sok minden egyéb mellett az utasok időspórolását forintosítja. A metódust mi most fordítva alkalmaztuk: megnéztük, hogy a képletek alapján mennyibe kerül a társadalomnak a vonatok késése.

Az utazási idő pénzben kifejezett értékének meghatározásához az IKOP Plusz költség-haszon elemzési útmutatóját vettük alapul. Ezt a közlekedési (például vasútfejlesztési) projektek hasznainak értékeléséhez használják, mondta lapunknak Gertheis Antal közgazdász, a Mobilissimus mobilitástervező műhely ügyvezetője. Az IKOP Plusz az a közlekedési projektekre vonatkozó hivatalos hazai módszertani útmutató, ami az Európai Unió közgazdasági értékelési útmutatóján alapul.

Az útmutató részletesen meghatározza azt a módszert, amivel ki lehet fejezni az utazási idő értékét pénzben. Vasúti utazások esetében az utazási idő fajlagos értéke, azaz utasórára számított forintösszeg 2021. évi árszinten, üzleti utazás és ingázás esetében 4971 forint, egyéb vagy szabadidős típusú utazás esetében 1742 forint. Ezeket az értékeket a reálérték-változással (ami az útmutató szerint gyakorlatilag megegyezik a reál GDP változásával) és inflációval kell kiigazítani 2025-ös árszintre. Így 2025-ös árakkal számolva

üzleti utazás és ingázás esetén kb. 7800 forint, egyéb vagy szabadidős utazás esetén körülbelül 2700 forint az utasóra értéke.

A hazai útmutató a közösségi közlekedésre vonatkozóan általában különböző szorzókat is javasol az utazás különböző szakaszaihoz, mint például a gyaloglással, vagy a járművön utazással, várakozással töltött idő forintosítására. Ez alapján a „Közösségi közlekedési járatok késése” címen 2,5-4x-es szorzó alkalmazását ajánlja a fenti utasóránkénti értékekre, mivel a késés a csatlakozás elmulasztásával, programokról lemaradással, idegeskedéssel, bizonytalansággal nagyobb költségekkel jár az embereknek, mint ugyanannyi, de előre kalkuláltan utazással töltött idő eltöltése. Ez alapján a vasúti közlekedésben is konzervatívan 2,5-szeres szorzóval számolhatjuk a késések társadalmi kárát.

Nézzük, hogy néz ez ki a gyakorlatban. A MÁVINFORM június 15-i bejegyzése szerint például a Nagykanizsáról eredetileg 17:14-kor Budapestre induló Tópart IC (IC 853) a dél-balatoni szakaszon 90 perces késéssel közlekedett. Ha ezen a vonaton hat tele kocsival számolunk, és azt feltételezzük, hogy mindenki kivárta a 90 perces késést, nem szervezett alternatív utat magának, akkor 480 utast érintett a kellemetlenség. Ebben a számolásban a teljes utazóközönséget szabadidős célú utasnak vesszük, hiszen mégiscsak egy nyári vasárnapról van szó, és nem számoljuk külön azt a pár utast, aki esetleg más célból utazott.

Ha megnézzük a fenti elv alapján kiszámolt társadalmi költséget, akkor erre a 90 percet késő járatra utasonként 10125 forint jön ki (a 60 percre jutó 2700 szorozva 1,5-tel a 90 perc miatt, szorozva 2,5-szörös minimum késési szorzóval): tehát összesen 911 250 forint.

Ez persze nem azt jelenti, hogy erre alapozva pert lehet indítani a MÁV ellen, hiszen maga a jegy is csak 2900 forintba került ezen a járaton – amiből a vasúttársaság ráadásul visszatérített 1450 forintot –, de jól mutatja, hogy az időnek értéke van. Azaz nem mindegy, hogy egy vasúti kocsiban izzadva töltünk el plusz másfél órát a hétvégén, vagy a strandon hűsölve.

Eredet: https://telex.hu/belfold/2025/07/01/mav-keses-vonatinfo-statisztika?sfnsn=mo