- Október 19-én leáll a vonatközlekedés az ország második legforgalmasabb vasúti mellékvonalán, a Debrecen és Nagykereki közötti 106-oson.
- A tervek szerint egy szakaszon új nyomvonalat jelölnek ki, ami a most még csak tervezőasztalon létező Debrecen–Berettyóújfalu vasútvonallal párhuzamosan fut majd.
- Az Építési és Közlekedési Minisztérium megvalósíthatósági tanulmánya szerint az új nyomvonal Debrecen Szepes nevű városrészén keresztül, a házak közvetlen közelében, néha azok helyén épülne meg.
- Kérdés, mi lesz az ott lakókkal.
Ahogy néhány hete beszámoltunk róla, október 19-én határozatlan időre bezárja a MÁV a Debrecen és Nagykereki közötti 106-os számú vasútvonalat. Ez az ország második legforgalmasabb vasúti mellékvonala, amit a 2010-es évek közepén a mellette fekvő települések összefogásával újítottak fel, és amivel a környéken lakók közül azóta is sokan naponta ingáznak be Debrecenbe. Ők mostantól pótlóbuszokkal közlekedhetnek.
A bezárásról a MÁV egy meglehetősen eufemisztikus, Új nyomvonalat kap a 106-os vasútvonal című sajtóközleménnyel számolt be. Ez technikailag igaz, a vonalat a tájékoztatásuk szerint egy idő után újranyitják, ehhez azonban még a tervek sincsenek készen, így ez legjobb esetben is évek múlva történhet meg.
Az elmúlt években egyre rosszabb állapotba került 106-os bezárására azért van szükség, mert a mostani nyomvonal egy részén a debreceni repülőteret bővítik, egy másik részét pedig ipari parknak jelölték ki, és eladták a CATL-nek. Ez egy méltányolható körülmény, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a MÁV-ot azonban az elmúlt időszakban azért érte gyakori kritika, mert erről a kényszerről már 2022-ben is tudtak, az új nyomvonal tervezésére azonban csak idén májusban írtak ki közbeszerzést. Felmerül tehát, hogy ha valóban fontosnak tartották a vonal megmentését, akkor miért nem a korábbi vonal bezárásával párhuzamosan kezdték el az új építését.
A nemzetközi vonatoknak új vonal kell
A 106-os vasútvonal új nyomvonalának kialakítása időközben összefonódott egy másik beruházással. A magyar kormány még a 2010-es évek közepén fogalmazta meg a szándékot, hogy gyorsvasutat építsen Budapest és Erdély nem hivatalos fővárosa, Kolozsvár között. A projekt megvalósíthatósági tanulmányát 2016-ban megrendelték, de később arra jutottak, hogy inkább nem építenek gyorsvasutat, csak a normál vasúti pályát fejlesztik az európai sztenderdnek számító 160 kilométeres óránkénti sebességre. A felújítást romániai szakaszon 2022-ben elkezdték, azóta csigalassúsággal halad.
A magyarországi helyzetet bonyolítja, hogy bár Budapestről Szolnokon keresztül szinte nyílegyenes vasútvonal vezet Nagyváradra, ez nem érinti Magyarország második legnagyobb városát, Debrecent. A kormány ezt azzal oldaná meg, hogy Debrecen és Nagyvárad közé egy teljesen új, 160 kilométeres sebességre alkalmas vasútvonalat építene, amelyen – kis kerülővel – Debrecenen keresztül lehetne eljutni Erdélybe.
A Debrecen és Nagyvárad közötti vasútvonal kiépítésére a magyar kormány megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyen több lehetőséget, köztük a két város közötti tram-train építését is vizsgálták. Az ÉKM Telexnek küldött tájékoztatása alapján azonban ennek a megvalósítását az elvégzett vizsgálataik nem igazolták maradéktalanul, így arra jutottak, hogy a két város között egy hagyományos, 160 kilométer per órás sebességre alkalmas vasútvonalat építenek ki.
Nyílegyenesen jelölték ki a nyomvonalat
Bár a Debrecen és Nagyvárad közötti vasútvonal megvalósíthatósági tanulmánya már tavaly elkészült, azt akkor nem hozták nyilvánosságra, és idén őszig arról sem történt bejelentés, hogy pontosan mit hogyan terveznek építeni. A Debreciner azonban nemrég rábukkant az interneten egy tavaly novemberi ÉKM-es dokumentumra, amelyben részletesen szerepel a Debrecen és Nagyvárad közötti vasútvonal, és a 106-os vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott nyomvonala.
De mi köze ennek a most bezárt 106-os vonalhoz? Nagyon is sok. A MÁV tájékoztatása szerint ugyanis a most bezárt 106-os és a még tervezés alatt álló, teljesen új vasútvonal egy szakaszon egymás mellett fog futni, ezt a szakaszt tehát együtt tervezik. És bár a 106-osból csak egy néhány kilométeres szakaszt bontanak most ki, és azt viszonylag gyorsan pótolni is lehetne, a MÁV szerint ez majd csak a másik vonallal együtt történik meg.
Az ÉKM Hajdú-Bihar vármegyei fejlesztéseit bemutató dokumentuma szerint a magyar állam egy 38 kilométeres, észak-déli irányú vasútvonalat építene Debrecen és Berettyóújfalu közé. A Budapestről induló vonatok a tervek szerint tehát a 100-as vonalon jutnának el Debrecenbe, onnan az új vonalon haladnának tovább Berettyóújfalu felé, ahol a 101-es vonalra átkanyarodva jutnának át Romániába.
Az új nyomvonal a tervek szerint Debrecen belvárosából indulva elkerülné a város repülőterét, az attól délre épülő akkumulátorgyárat, majd egy szakaszon a 47-es út vonalát követné. Derecske előtt aztán elhagyná azt, és a várost megkerülve nyílegyenesen tartana délnek, hogy az M4-es autópályát keresztezve Berettyóújfalunál találkozzon a másik fővonallal.
A térképen látszik, hogy míg a két vasútvonal a megvalósíthatósági tanulmány szerint északon, Debrecen közelében közvetlenül egymás mellett futna, kicsit délebbre, Sáránd és Derecske között néhány száz méter távolságban mennének. Ez azt jelenti, hogy itt a 106-os vonal megmaradna a 47-es út keleti oldalán, az új fővonal viszont az út nyugati oldalán épülne fel. Ezt a koncepciót valószínűleg azért találták így ki, mert a 106-os vonal összevissza kanyarog, így az nagy sebességű közlekedésre nem alkalmas, az új nyomvonalat pedig egyenesebbre kellett húzni.
Az új vasútvonal legizgalmasabb része a Debrecenből kivezető szakasz, ahol a mostani nyomvonalat bezárják és felszámolják. Ahogy korábban is megírtuk, erre egyrészt a debreceni repülőtér futópályájának bővítése, másrészt a debreceni déli ipari park bővítése miatt van szükség – az utóbbin belül az érintett területen a CATL akkugyártó második üzemrésze épülne majd. (Ezt a projektet most éppen felfüggesztették, de elég valószínű, hogy néhány év múlva újraindítják.)
A megvalósíthatósági tanulmány szerint a most lezárt nyomvonal egy részét felszednék, egy részét azonban megtartanák, és iparvágánnyá alakítanák. Ez az ipari park délnyugati csücskében lévő, állami tulajdonú raktárakhoz vezetne, az iparvágány déli végén pedig egy tehervonati terminált akarnak építeni.
Erre a terminálra és az iparvágányra azért lesz szükség, mert a debreceni déli gazdasági övezet a közép-kelet európai régió egyik legnagyobb ipari parkja, amelyben nemsokára évente több tízezer tonnányi alkatrészt, akkumulátort és egyéb terméket fognak előállítani. Ezek jelentős részét vasúton szállítják majd el a gyártók többségében nyugat-európai vevőihez.
A városrész, ami rossz helyre került
Az ÉKM hajdú-bihari fejlesztésekről szóló dokumentumában szerepel egy olyan térkép is, amely viszonylag pontosan mutatja, hol haladna a terv szerint a két vasútvonal Debrecenből kivezető része. Eszerint az új nyomvonal a mostanitól körülbelül másfél kilométerre nyugatabbra, Debrecen Szepes nevű városrésze mellett, illetve részben azon keresztül vezet majd.
Szepes egy egyutcás, viszonylag ritkán beépített része Debrecennek, amelyben már évekkel ezelőtt is csak kevesebb mint kétszázan éltek. A debreceni repülőtér futópályáját Szepes irányába tervezik bővíteni, és ha ez megépül, a városba érkező repülők nagy része ebből az irányból – nem sokkal a házak felett – száll majd le, így az Papp László debreceni polgármester szerint élhetetlen lesz. A városvezetés ezért már korábban felajánlotta a helyieknek, hogy aki el akar költözni, annak megvásárolják a házát, amivel sokan élnek is.
A korábban a médiának nyilatkozó helyiek szerint sokáig nem volt egyértelmű, hogy a repülőtértől Szepes egésze élhetetlenné válik majd, és ha nem, akkor a településrész maradékában maradhatnak-e a lakók. Az ÉKM térképe szerint azonban nemcsak a repülőtér lesz zavaró tényező, hanem a vasút is, ami a szepesi főutcával párhuzamosan, a házaktól nem messze, sőt néha ma még álló házak helyén futna.
Ha az ÉKM és a MÁV valóban ezen a nyomvonalon építi meg az új vasútvonalat, akkor az egészen más helyzetbe hozhatja a szepesieket, és azokat is elköltözésre sarkallhatja, akik a repülőtér bővítésétől függetlenül korábban maradni szerettek volna. A Debreciner a napokban riportozott a helyszínen, ahol a nekik nyilatkozó lakók többsége azt mondta: nem ragaszkodnak az ingatlanjaikhoz, de szeretnék, ha az önkormányzat a piaci áron vásárolná meg azokat.
Megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy az internetre felkerült dokumentumban szereplő nyomvonal véglegesnek tekinthető-e, vagy elképzelhető, hogy azt később máshol jelölik ki, de a kérdésünkre nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy a tervezés során azzal számoltak-e, hogy Szepes területéről kitelepítik annak teljes lakosságát, de erre sem írtak semmit.
Sokan már annak örülnének, ha bármilyen formában megépülne
A 106-os vasútvonal lezárását az elmúlt hetekben számos helyről kritizálták, Vitézy Dávid például arról írt, hogy „Ausztriában vagy Csehországban ez elképzelhetetlen lenne”, míg a Közlekedő Tömeg szerint „felsorolni is hosszú, mennyi síkon jelenti a kormány kudarcát a Debrecen elővárosi közlekedésében fontos szerepet betöltő vasútvonal […] megszüntetése”.
A kritikusok általában azt hozzák fel, hogy:
- a 106-os vonalat hosszú ideje elhanyagolták, azon a nagyobb fejlesztések mellett a kisebbeket sem valósították meg, így a vonatok mostanra a vonal jelentős részén csak 20-szal tudnak közlekedni – ami miatt sokkal lassabbak, mint a párhuzamosan járó volánbuszok;
- az új nyomvonal tervezését és előkészítését indokolatlanul húzták-húzták halogatták, hiába tudták legkésőbb 2022-ben, hogy erre szükség lesz, a tervezésről szóló közbeszerzést csak idén tavasszal írták ki.
Az ÉKM Telexnek küldött tájékoztatása szerint a közbeszerzési eljárás jelenleg is zajlik, vagyis még a tervezést végző céget sem választották ki. Ha ezzel meglesznek, akkor kell majd még:
- elvégezni a valódi tervezést, és megszerezni a szükséges engedélyeket;
- a tervek és engedélyek birtokában ki kell sajátítani azt a potenciálisan több száz telket és földterületet, amelyeken az új nyomvonal át fog haladni;
- és ha ezzel végeznek, kezdődhet a kivitelezés.
Az ÉKM tavalyi dokumentuma szerint az új nyomvonal kiépítése 2028. előtt nem várható, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a nekünk nyilatkozó vasúti források szerint azonban valamiféle csodának kellene történnie, hogy ez megvalósuljon. Beszédes, hogy se a MÁV, se az ÉKM nem közölt határidőt a projekt megvalósítására. Vitányi István, a környék fideszes országgyűlési képviselője nemrég egy interjúban „politikai hergelésnek” nevezte a 106-os bezárása elleni tiltakozást, de határidőt ő sem mondott, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a pótlóbuszok gyorsabbak lesznek, mint a mostani vonatközlekedés.
Vasúti körökben mozgó forrásaink arra is felhívták a figyelmünket, hogy a 106-os vonal optimális használatához azt szinte teljes egészében fel kellene újítani, amire azonban eddig nem írtak ki közbeszerzést. Ez tehát a legjobb esetben akkor indulhat, ha a Debrecen–Berettyóújfalu tervezése lezárul – kivéve, ha addigra már az lesz a minisztérium és a MÁV álláspontja, hogy igazából megfelel a környéken élőknek a vonat helyett a busz is.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
G7: 25 éves vonatoknak kellene örülnünk, de akár már az első akadályon elbukhat a beszerzés
RTL Híradó: Nagyon rossz üzletet kötött a MÁV
ÁTLÁTSZÓ: Jogerősen pert nyertünk Lázárék ellen a GYSEV-részvények megvásárlása ügyében