Szabad Európa: a kínaiak képtelenek teljesíteni az EU-szabványt a Budapest–Belgrád vasútnál | 24.hu

Megosztom

A MÁV a szűkszavú cáfolaton túl, igazán adhatna egy részletes tájékoztatást az ügybeli állapotokról, mely magában foglalná, hogy akkor milyen biztosító berendezés fog üzemelni a 160 km/h sebesség alkalmazására kiépített vonalon?

24.HU

A Szabad Európa információi szerint feladta a kínai beruházó, hogy saját biztosító berendezését építse be a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszára. Ezért jobb híján — „ideiglenes” jelleggel — egy 1955-ben kifejlesztett típus működik a vonalon, de valószínűleg ez sem lesz készen üzemkezdetre. Ettől akár tízmilliárdokkal drágább lehet a költségvetés számára az építkezés. A MÁV ugyanakkor cáfolta az értesülést.
A Domino 55 a világ egyik legelterjedtebb vasúti biztosítóberendezését jelöli. Svájcban fejlesztették ki – még 1955-ben. Néhol azóta is használatban van, kisebb forgalmú mellékvonalakon akár Svájcban is, idehaza pedig széles körben a MÁV vonalain.

A portál több egymástól független forrásból származó információi szerint ilyen biztosítóberendezések működnek majd a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán – vagyis ezek a berendezések felelnek majd azért, hogy a pályán a váltók mindig a megfelelő helyzetben legyenek, és ne fordulhasson elő, hogy két szerelvény egymással szemben közlekedik egy adott szakaszon.

A lap forrása szerint groteszk, hogy a magyar vasút zászlóshajójának épített pályán egy ilyen, hetvenéves technológia működik majd. Az ok azonban prózai: már 2023 szeptemberében kiderült, hogy a kínai beruházó, bár nagyon szerette volna, egyszerűen képtelen az Európai Unió szabványainak megfelelő biztosítóberendezést fejleszteni. A szakmai források szerint nagyjából mostanra adták fel a próbálkozásokat, és néztek más megoldás után.

Erről írt a Városi és Elővárosi Közlekedésért Egyesület is Facebook bejegyzésében: ők úgy fogalmaztak, hogy amíg Kínában mindössze háromfajta vasútállomást építenek már régóta az egész országban, háromfajta biztosítóberendezéssel, Európában minden állomás teljesen egyedi tervezésű, így egyenként kell hozzájuk a kiszolgáló berendezéseket is megterveztetni – ez nem ment a kínai félnek idáig.

Emiatt lett szükségmegoldás a hetvenéves technológia. Csakhogy a VEKE szerint kezdetben ez sem jelent majd segítséget: az egyedi tervezés és gyártás miatt ugyanis

még a Dominó 55-ös berendezések üzembe helyezése is eltarthat akár 2-3 évig.

Addig viszont csak úgynevezett állomásközi közlekedés valósulhat meg az egész vonalszakaszon – ez azt jelenti, hogy két állomás között legfeljebb egyetlen szerelvény közlekedhet a vágányokon, és a személyzet tagjai szóban értesítik egymást a jármű megérkezéséről és továbbhaladásáról.

Ez viszont elvileg már csak óránként maximum 100 kilométeres sebességet tesz lehetővé, bár a szerb szakaszon 200 kilométerrel is haladhatnak a szerelvények, ha minden elkészül. Ugyan a magyarországi részen eleve csak 160-ra tervezték a sebességet a sok szintbeli közúti kereszteződés miatt, de egy szakmai forrásunk szerint a Dominó 55-tel elvileg csak 120-as sebesség lesz engedélyezett.

Saját zsebből

Ráadásul a nem kínai berendezést a kínai fél nem is szeretné finanszírozni még a beruházásra nyújtott hitel terhére sem, így akár tízmilliárdokkal is többe kerülhet a magyar költségvetésnek az egész vasútvonal megépítése. Eközben a beruházás úgy tart ma már 800 milliárd körüli bekerülési összegnél, hogy az eredeti szerződés 470 milliárd forint körüli összegről szólt.

A VEKE szerint most akár 50-80 milliárd forinttal is ki kell majd pótolni a magyar költségvetésből a beruházást.

A portál megkeresésére a MÁV határozottan cáfolta a Szabad Európa értesülését.

Link: https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/08/budapest-belgrad-vasutvonal-kina-vasut-mav-logisztika-szallitmanyozas-beruhazas-biztositoberendezes-vonal/