Megkezdte működését a Korrekt Vasutas Szakszervezet! Interjú a KVSZ elnökével, Bárány Balázs Péterrel.

Megosztom

Csak a tisztességes út járható!

Beszélgetés Bárány Balázzsal, a Korrekt Vasutas Szakszervezet elnökével.

A vasúti alágazatban több tucat szakszervezet műküdik. Mi indított benneteket arra, hogy egy új szervezetet hozzatok létre?

A Korrekt Vasutas Szakszervezetet olyan személyek alapították, akik korábban valamelyik vasutas szakszervezetnek tisztségviselői, vezető tisztségviselői, tagjai voltak. Az elmúlt 3-4 évben azt tapasztaljuk, hogy a nagy taglétszámmal bíró vasutas szakszervezetek közül a VDSZSZ Szolidaritás is a munkáltatók szolgájává szegődött. Megfeledkezett vállalt feladatáról, arról, hogy a munkavállalók érdekeit kell képviselniük. Több esetben előfordult, hogy a munkavállalókra nézve hátrányos megállapodásokat kötöttek a munkáltatókkal.

A Korrekt Vasutas Szakszervezet alapító tagjairól tudom, hogy mindannyian lelkiismeretesen gondolkodó emberek, akiket érzékenyen érintenek a társadalmi igazságtalanságok.

Sokakban merül fel a kérdés, hogy miért vártatok eddig az alakulással?

A VDSzSz Szolidaritásnál több, mint 20 éven át érdekvédelmi alelnök voltam. A tisztségem utolsó időszakában – keserű, de igaz állítás – barátaimmal nem tudtam elérni, hogy a szakszervezet egy sorsdöntő és vészterhes időben visszatérjen arra a 2015 májusában újfent kijelölt útra, ahol az alapvető kitűzött cél a tagság érdekei melletti állhatatos kiállás és eredményekben bővelkedő cselekedetek sokasága volt.

A lelkiismeretlen szerencselovagok térnyerése miatt a tisztes célok megvalósítása egyre több nehézségbe, mi több leküzdhetetlen akadályba ütközött.

A VDSZSZ Szolidaritás a küldöttek zöme által meghatározott útról letért, és olyan irányba halad, amelynek magam nem akartam a végére érni. Ezért sokak bíztatására kérésére döntöttem arról, hogy elindulok és amennyiben a küldöttek arra érdemesnek tartanak vállalom VDSZSZ Szolidaritás elnöki posztjával járó nemes és kitüntető feladatot. Úgy véltem, hogy a nagy megtiszteltetés adta erővel feltöltődve tiszteséggel tudom fogadni, hogy a tagtársaim, barátaim segítségével a VDSZSZ Szolidaritást a vasút világában – ahogyan egykoron volt – példaadó, erős megalkuvást nem ismerő szakszervezetté formálom. Mivel reméltem, hogy egymásért szolidaritást vállaló tagjaink sokasága ezt várja a választott tisztségviselőitől, akik mindegyikének ennek az elvárásnak tudatában kell gondolkodnia és ha kell személyes példamutatással élenjárva cselekednie.

Alulmaradtam egy a VDSZSZ Szolidaritás elnöke által felbérelt izmos őrző-védő emberek jelenlétében bonyolított „választásban“, amelynek okán a Budapesti Rendőr Főkapitányság több, mint kettő éve közokirathamisítás bűntettének gyanúja alapján nyomozást folytat.

A sokak által is jól ismert okok miatt hosszú időn át tehetetlenül, a „partvonalról“ voltunk kénytelenek szemlélni a vasutas szakszervezetek süllyedését, minek következtében nőt a vasutasok kiszolgáltatottsága.

Sokak számára úgy tűnhet sokat vártunk, ám talán érthető, hogy az emlékezetes küldöttgyűlést követően idő kellett ahhoz, hogy visszatérjünk. Miközben az elmúlt több, mint két évben folyamatosan érkeztek a megkeresések a legkülönbözőbb formákban, hogy tegyünk, tegyek végre valamit a vasutasokért, mert egyre nehezebb a munkavállalók helyzete. Látva a vasútnál történteket, például az ez évi nulla százalékos „béremelést“, a ki nem adott napi pihenőidő miatti szégyenteljes hallgatást, mi több, cinkos asszisztálást, stb., elhatároztuk, hogy létre hozzuk a Korrekt Vasutas Szakszervezetet. Hátha tudunk javítani az áldatlan állapotokon. Ezért barátaimmal, küzdőtársaimmal összefogva megalakítottuk és a hivatali útvesztőkből kikeveredve nyilvántartásba vetettük, és mostanra megérett az idő arra, hogy tegyük azt, ami egy szakszervezet feladata, aktív, tevékeny cselekedetekkel segítsük, és védjük a vasutas munkavállalókat, hogy a munkaviszonyukkal kapcsolatos érdekeik teljes körűen érvényesülhessenek.

Miben lesz más a Korrekt Vasutas Szakszervezet a többitől?

Fontos, ha nem a legfontosabb különbség, hogy a Korrekt Vasutas Szakszervezet elnöke, alelnöke és vezető tisztségviselői nem függnek és a jövőben sem függhetnek egyetlen munkáltatótól sem, amelynél a szakszervezet képviselettel rendelkezik. Magyarán a tagok tagdíjából tartja fent magát szakszervezetünk, és a szakszervezeti munkáért nem a munkáltató – mint valami kegyes hűbér úr – fizet bennünket.

A munkáltatók ezért nem tudják pénzzel és egyéb csecse-becsékkel elcsábítani, megkísérteni, vagy akár megzsarolni tisztségviselőinket. Így teljesen szabadon és függetlenül a tagság érdekeinek megfelelően tudjuk feladatainkat ellátni.

A szakszervezet alapszabálya hivatkozik XIII. Leó pápa Rerum novarum és Szent II. János Pál pápa Laborem Exercens című munkáskérdésekről szóló enciklikáiban foglalt alapvető erkölcsi igazságaira. Hogyan kapcsolódik e két pápai körlevél a szakszervezeti tevékenységetekhez?

XIII. Leó pápa a Rerum novarum (Új dolgok) című pápai körlevelét 1891 május 15.-én adta ki. Ezt az időszakot az ipari társadalom kialakulása, a modern termelés fejlődése, a bérmunkások tömegének megjelenése és a társadalmak radikális átalakulása jellemezte. A pápa átérzete a szociális problémákat, és ebben a körlevelében hívta fel a figyelmet a rendszer hibáira. Beszélt a bűnös uzsoráról, a gyáriparosok túlkapásairól, a hosszú munkaidőről, valamint a nők és a gyermekek kihasználásáról. Felszólította az illetékeseket, hogy a törvényhozás útján védjék meg a munkásokat a testi és a lelki kizsákmányolástól.

A munkáskérdésekről szóló pápai körlevelek megfogalmazták azt az alapvető igazságot, hogy az emberiség a gazdasági bajoktól csak az erkölcsi törvények megtartásával szabadulhat meg. Ezt a bölcs gondolatot a Korrekt Vasutas Szakszervezet is osztja, ennek megfelelően a célunk az, hogy megteremtsük a munkáltatók, a szakszervezet és a munkavállalók között azt az erkölcsi légkört, amelyben mindenki a közjó, a társadalmi igazságosság megvalósulását tudja szolgálni.

Ha jól értelmezem, a szakszervezet egy korrekt kapcsolat kialakítására törekszik a munkavállalókkal és a munkáltatókkal egyaránt?

Így van. Fontos, hogy a tulajdonosok, a tulajdonosok és munkáltató nevében eljárók, a munkavállalók és a szakszervezetek ne ellenségnek tekintsék egymást, hanem partnernek. Partnereknek kell lennünk abban, hogy mindannyian a közjót, a társadalmi igazságosságot szolgáljuk, ki-ki a maga pozíciójából.

Hogyan tud megvalósulni a közjó és a társadalmi igazságosság a munka világában?

Ha egyszerűen akarom megfogalmazni, akkor úgy, hogy mindenki lelkiismeretesen és a legjobb tudása szerint végzi a feladatát.

Miért tartjátok fontosnak, hogy a szakszervezet elnevezésében a „korrekt“ szó megjelenítésre kerüljön?

A Munka törvénykönyve a szakszervezetet olyan szervezetnek definiálja, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. Ha az ember szakszervezetről hall, akkor automatikusan egy olyan szervezetre gondol, amely jó célokért tevékenykedik. Sajnos azonban ma már ez nem evidencia. Aminek természetesnek kellene lennie, az ma még nem természetes. Normális világban a korrektséget, tisztességet nem kellene külön kiemelni, hiszen az magától értetődő. Az természetes, hogy az emberek, legyenek bármilyen státuszúak egymással korrektül viselkednek.

Azonban sajnos nem ilyenek a viszonyok. A „korrekt“ jelzővel hivatott mutatni az elkötelezettségünket. Azt, hogy tőlünk valóban korrekt, tisztességes, és a munkáltatóktól független érdekvédelemre számíthatnak a munkavállalók.

Azt már lehet érzékelni, hogy mennyire várták ezt a pillanatot a munkavállalók, így most arra lennék kíváncsi, hogy milyen „fogadtatásra“ számítasz a munkáltatóktól?

Bízom benne, hogy jószándékú törekvéseinket értékelni fogják, és előbb-utóbb a munkaügyi kapcsolatok valamennyi résztvevője eljut arra a felismerésre, hogy csak a tisztességes út járható.

De akik ismernek tudják, a fortélyos félelem nem tudott megbéklyózni, és az igazságtalanság ellen küzdök még akkor is, ha egyedül maradok a munkáltatóval szemben. Munkám során számomra többet ér a tagok megbecsülése, mint a munkáltatók elégedett tekintete, és dicsérő szavai.

riporter: KISTELEKI BLANKA
fotó: Internet