Külföldi hitelek miatt akadt el az állam és Tiborcz István nagy vasúti üzlete – G7 – Gazdasági sztorik érthetően

Megosztom

Közel hét hónapja jelentette be a Waberer’s Nyrt., hogy megvásárolja a GYSEV áruszállító leányvállalatának (Cargo) 62,5 százalékát, majd tulajdoni aránya egy tőkeemelést követően 70 százalékra nő. Bár akkor az idei első félév végére várták, egyelőre nem sikerült lezárni a tranzakciót. A Waberer’s-nél kérdésünkre elmondták, hogy az adásvétel feltételeinek döntő többsége már teljesült, az ilyen típusú ügyleteknél megszokott banki és hatósági jóváhagyási folyamat van még folyamatban.

Értesüléseink szerint a banki jóváhagyással van gond. Úgy néz ki, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt nem jártak elég alaposan utána, hogy mely hitelező és milyen felétellel adná áldását az üzletre. Nem is hagytak sok időt maguknak erre, hiszen miután 2024. december 10-én egy trükkös, elegánsnak nem mondható tőkeemeléssel egyedüli döntési helyzetbe került a magyar állam az osztrák állammal szemben a GYSEV-ben (amely a Cargo anyavállalata), már december 23-án bejelentették az értékesítést.

Furcsa lenne ez a nagy sietség, ha nem tudnánk, hogy a Waberer’s többség tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje. Az ő rejtélyes gazdagodásáról már számos cikkben számolt be a G7, a Válasz Online pedig a napokban írt arról, hogy ha a hozzá kapcsolható magántőkealapokkal is számolunk, akkor több mint 500 milliárd forintos vagyonával már ő az ország harmadik leggazdagabb embere.

Hitelmentes Cargo, eladósodott GYSEV

A GYSEV Cargo Zrt. értékesítése során nem sokat adtak a látszatra: az eladásra verseny és a folyamat nyilvános meghirdetése nélkül került sor, még csak meg sem indokolta a kormányzat, hogy ez miért szükséges. A vételárat az értintett felek megkeresésünkre nem közölték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) véleménye szerint mivel a tranzakció még nem zárult le, a vételár üzleti titoknak minősül. (Pedig állami, tehát adófizetői vagyon eladásáról van szó.)

A GYSEV Cargo a hazai áruszállítási piac második legnagyobb szereplője a Rail Cargo Hungaria (RCH) mögött. Piaci részesedése 10 százalék körül alakult az elmúlt években. A cég 2024-ben 23 milliárd forint árbevételt ért el, nyeresége az elmúlt években átlagosan három százalék volt az árbevétel arányában, adózás után tavaly 623 millió forint.

 
 

Ez nem túl magas arány, de legalább pozitív eredmény, ellentétben például a piacvezető RCH-éval, amely tavaly több mint ötmilliárdos veszteséget termelt. A vasúti áruszállítás jelenleg egy nem igazán prosperáló üzleti terület, nem kis részben az uniós szabályozás problémái miatt, ahogyan erről nemrég részletesen írtunk.

A Waberer’s számára azért lehet érdekes a GYSEV Cargo, mert a vevő cég eredeti tevékenysége, a kamionos áruszállítás önmagában egyre kevésbé elég, már a vasutat és a közutat kombináló áruszállítást és teljes logisztikai megoldásokat keresnek a piacon. Érthető tehát, hogy a Waberer’s egy, a kombinált áruszállításban is jelen lévő vasúti céget venne, amelynek Sopronban van logisztikai terminálja is.

Ráadásul egy hitelmentes vállalatot vehet át: 2024 év végén egy forintnyi hosszú távú kötelezettsége sem volt a GYSEV Cargónak. Az anyavállalat GYSEV-nek már nem ilyen rózsás a helyzete, egyre nőtt az eladósodottsága. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2020-ban az éves bevételek 113 százalékát tették ki, ez 2024-re már 146 százalékra nőtt. 

 
 
Amikor egy vállalat hiteleinek értéke meghaladja az árbevétel összegét, az már kockázatosnak számít. Más mutatók szerint is nagyon el van adósodva a GYSEV: az EBIDTA-arányos hitelmutatója már 5 fölé nőtt, ezt 4 felett tekintik kockázatosnak. Így a hitelek finanszírozása fontos kérdés a cégnél.

Külföldi hitelek

A hiteleket mozdonyok és motorvonatok beszerzésére fordította a vállalat. Nem nagyon volt más választása, mert (mint a MÁV-nál is láthattuk) a magyar állam nem biztosított megfelelő forrásokat a közszolgáltatás keretében végzett személyszállításra.

A forrásokat Magyarországon kívül találta meg a GYSEV. Az uniós fejlesztések mellett az alábbi forrásokat vették igénybe:

  1. Kilenc Siemens Vectron mozdonyt vásároltak 2017-ben az Európai Beruházási Bank (EBB) 34 millió eurós, akkori árfolyamon 10,5 milliárd forintos hiteléből.
  2. Tizenegy Stadler Flirt intercity szerelvényre 2024 októberében szerződtek le 160 millió euró, közel 19 milliárd forint értékben szintén az EBB-vel – a kormány utolsó pillanatos jóváhagyásával. Ezek a szerelvények még nem érkeztek meg, gyártásuk folyamatban van.
  3. Tizenhárom Siemens Desiro Mainline (Ventus) motorvonatot 2016-2021 között vettek át, ezek alapvetően Ausztriában közlekednek. (A GYSEV szolgáltatási területe Ausztriába is átnyúlik.) A beszerzést az osztrák UniCredit Leasing finanszírozta, Burgenland tartomány kezességével. 2024 év végén 70 millió euró, 29 milliárd forint volt még hátra ebből a finanszírozásból.

A GYSEV-nél kérdésünkre elmondták, hogy a 2024. december 23-án kötött részvényadásvételi szerződésben a felek szerepeltették, hogy – az EBB-vel kötött szerződéseknek megfelelően – a bank hozzájárulását kell kérni a tranzakció lezárásához, mely jelenleg folyamatban van. A vasútvállalat szerint az EBB-hiteleknek nem fedezete a GYSEV Cargo, így a tervezett tranzakció a hitelkamatok megfizetését és a törlesztések teljesítését nem befolyásolja. Az ÉKM szintén így látja a helyzetet.

A valóság azonban ennél árnyaltabb lehet. Tavaly, bár az adózott eredmény csak 623 millió forint volt, az eredménytartalékot felhasználva 3,8 milliárd forint osztalékot fizetett a Cargo a GYSEV-nek. Ha a Waberer’s megveszi ennek a cégeknek a 70 százalékát, akkor a GYSEV-et illető osztalék sokkal kisebb mértékű lesz.

Az eladósodott vasútvállalat eredményes működése sokkal nehezebben lesz biztosítható az áruszállító részleg nélkül. A GYSEV 75,4 milliárd forintos bevételének legnagyobb része állami támogatás volt, tavaly 41,4 milliárd forintot tett ki. Az értékesítés árbevétele ennél kevesebb, 34,4 milliárd forint volt. Egy hitelező szempontjából ez is külön kockázat, hiszen nem ismeretlenek idehaza az állami szolgáltatásokat érintő megszorítások.

Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója ugyanakkor pozitívan tálalta a Cargo többségi részesedésének eladását tavaly decemberben: „eltervezett beruházásaink finanszírozásához a Waberer’s jelentős mértékben hozzájárul a tervezett tőkeemeléssel, a befolyt vételárból pedig képesek leszünk a GYSEV Zrt. által ellátott feladatokhoz új eszközöket beszerezni, beruházásokat elvégezni, így javítva a szolgáltatásaink színvonalát is.”

Visszavágnak a labancok?

Az ügy érdekes mellékszála, hogy az eladási tranzakció lezárásához Tiborcznak és a magyar államnak két olyan szereplő jóváhagyására is szüksége lenne/lehet, akiket Lázár János építési és közlekedési miniszter belpolitikai játszmába kevert, illetve érdes hangnemben minősített.

Az EBB-ről az év elején még pozitívan nyilatkozó miniszter már arról tett közzé videót július 3-án, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt intézte el, hogy ne legyen meg az EBB jóváhagyása ahhoz az egymilliárd eurós hitelhez, amely (ugyanekkora állami önrésszel) 500 kilométer vasút felújítását finanszírozná. Ezt persze nehéz elvonatkoztatni a hazai kampánytól, de forrásaink szerint erős érthetetlenséget váltott ki az EBB-ben a nyilatkozat. (Kerestük az EBB-t is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.)

Ráadásul elképzelhető, hogy a GYSEV Cargo eladáshoz szükség lenne annak az osztrák félnek a jóváhagyására is, amelynek GYSEV-beli részesedését az említett trükkös tőkeemeléssel csökkentették 25 százalék alá – ezzel lett egyedül is mindenben döntésképes a magyar állam a cégben. Ez azért fontos, mert az osztrák közlekedésért felelős minisztérium válasza szerint ők a közgyűlésen a GYSEV Cargo eladása ellen szavaztak.

Az osztrák állam bíróságon kereste igazát, de első fokon veszített. Ezt követően „labancok leverve” felkiáltással tett közzé márciusban Facebook-bejegyezést Lázár János.

Hiába került azonban többségi tulajdonba a magyar állam a GYSEV-ben, a cégnek továbbra is van ausztriai kitettsége. A cégnek ugyanis van egy 2030 december végéig érvényes közszolgáltatási szerződése a (Pozsony)-Bécs-Ebenfurt-Sopron-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) útvonalon a már említett 13 Siemens Ventus vonattal vasúti közlekedésre. A vonatok finanszírozója az osztrák UniCredit Leasing, Burgenland tartomány pedig az említett módon kezes az ügyletben. Így nem vehető biztosra, hogy nekik nem lehetne beleszólásuk a GYSEV Cargo eladásába.

Ha beleütközik ezekbe a problémákba, a magyar államnak a GYSEV Cargo értékesítéséhez át kellene alakítania az összesen 58 milliárd forintnyi hitelszerződéseket, és kezességet kellene vállalnia vagy fedezetet biztosítania. Ha így lesz, akkor csak kockázatok és költségek árán tudja a magyar állam Orbán Viktor vejének eladni a céget.

 

Eredet:https://g7.hu/kozelet/20250710/kulfoldi-hitelek-miatt-akadt-el-az-allam-es-tiborcz-istvan-nagy-vasuti-uzlete/