A MÁV Kollektív Szerződésének soron kívüli módosítása azt bizonyítja, hogy szakszervezetünk nem csak a munkáltatónak van a bögyében, hanem a kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezeteknek is.
Mi más magyarázná abbéli igyekezetüket, hogy adminisztratív eszközökkel akadályozzák meg, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal kapcsolatban szakszervezetünk képviselje, és részükre hiteles tájékoztatást adjon.
Azt eddig is sejtettük, hogy megjelenésünk a munka világában nem okozott kitörő örömet, de az még bennünket, sokat megtapasztalt szakszervezetiseket is meglepett, ahogy a munkáltató és az állítólagos érdekvédők egymást túllicitálva borultak egymás nyakába, hogy a kisebb létszámú szakszervezetek – kiváltképpen az újonnan alakult Korrekt Vasutas Szakszervezet – jogait csorbítsák.
Eddig ugyanis a MÁV Zrt. vezetőit nem zavarta, hogy a KSZ-t megkötésére jogosult szakszervezetek mellett a tárgyalóasztalhoz ültek a MOSZ, VFSzSz és a Gépészek Szakszervezetének képviselői is.
Aztán amikor a KVSZ bejelentette megalakulását és bejegyzését a MÁV-Csoport munkáltatóinál, ezer féle akadállyal találtuk szembe magunkat.
A MÁV elnök-vezérigazgatója és szervilis munkatársai azonnal ezer féle igazolást kértek tőlünk, olyanokat, amelyek a nyilvános adatbázisokban fellelhetőek, és olyanokat is, amelyek az érdek-képviseleti tevékenységgel nincsenek összefüggésben és nem tartozik a munkáltatóra.
Mikor mindennek eleget tettünk, és mindent hitelt érdemlően igazoltunk, akkor jött a nagy ötlet, hogy a VÉT ülés működését úgy kell szabályozni, hogy azon a KVSZ ne vehessen részt.
Hogy ki volt a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) működését szabályozó 14. § módosításának kezdeményezője, azt csak sejteni lehet, de minden esetre az érintettek úgy mutogatnak egymásra, mint Győrfi Pál az óriásplakátokon.
Csak nem oltakozni küldenek, hanem a VÉT ülésről ebrudalnak kifelé. Ott ugyanis még tanácskozási joggal sem vehetnek részt azok a munkáltatónál egyébként képviselettel rendelkező szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma nem éri el a munkavállalók létszámának öt százalékát.
Ez egészen eddig nem volt szempont.
A VSZ elnöke szabadkozik, hogy nem ők a kezdeményezők, egyébként ezen az ülésen ott sem volt, a helyettese írta alá. Anélkül is tudjuk, hogy – név szerint megnevezte volna őket, – kik azok a nagyszerű érdekvédők, akiknek a vasutasok az ez évi elmaradt bérfejlesztést is köszönhetik.
Szakszervezetünk folyamatosan ostromolja a munkáltatót annak érdekében, hogy az egyre emelkedő (most talán 7-8 %-ra prognosztizált) infláció miatt újítsuk fel az ez évi béremelésre vonatkozó tárgyalásokat.
És mit tesz a MOSZ kivételével a többi szakszervezet?
Nem maga is követelést fogalmaz meg, hanem cinkosan összekacsintva a munkáltatóval akadályozza törekvéseinket.
A Munka Törvénykönyve külön fejezetet szentel a szakszervezetnek, (XXI. Fejezet) melynek 272. §-a rendelkezik a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogairól.
Ezen jogok közül csupán a kollektív szerződés kötésének joga az, ami taglétszám arányhoz kötött. Minden más egyéb attól független. A precízség érdekében fussunk át ezeken a szabályokon.
- § (1) A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.
(2) A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. Ezen jogokat próbálja a munkáltató csorbítani azzal, hogy szakszervezetünket elzárja az információ elől, hogy mi magunk sem legyünk naprakészek a tervezett intézkedésekről.
(3) A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.
(4) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. Sajnos a munkáltató ennek a tájékoztatási köteleségének sem kíván eleget tenni. Nem jogkövető és elfogadható, ha egy konkrét kérdésünkre azt a cinikus választ adja, hogy olvassuk el a honlapjukon lévő hírlevelüket, ami nem minden esetben elégíti ki a kért tájékoztatást.
(5) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. A VÉT résztvevői körének szűkítése ugyancsak azt eredményezi, hogy a kisebb taglétszámmal bíró szakszervezetek a munkáltatói intézkedések tervezésébe, a döntés előkészítésébe nem nyernek betekintést, így nem tudnak véleményt sem kialakítani. Ez a munkáltatói-szakszervezeti paktum kizárólag annak érdekében történt, hogy még véletlenül se legyen olyan szakszervezet a VÉT-en, amely nem támogat feltétel nélkül minden munkáltató által kiötlött intézkedést, ha úgy értékeli, hogy az nem a vasutasok javát szolgálja.
(6) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(7) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
(8) A szakszervezet – a munkáltatóval történt megállapodás szerint – jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa.
(9) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
Akkor nézzük meg – immár a Munka Törvénykönyve szakszervezetekre vonatkozó passzusainak ismeretében a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének 14. §-át, amely a munkáltató, valamint a Vasutasok Szakszervezete, a VDSzSz Szolidaritás és az MTSZSZ vezetőinek jóvoltából szűkíti a kisebb taglétszámmal rendelkező érdek-képviseleti szervezetek jogait.
A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezetek.
A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek.
A VÉT ülésen ugyanis nem csak a Kollektív Szerződés kötése történik, hanem számos egyéb munkáltatói intézkedés is napirendre kerül. Ezeken a tárgyalásokon pedig minden képviselettel rendelkező szakszervezetnek joga volt részt venni.
Azonban minekután a KVSZ színre lépett, ez elkezdett nem igazán tetszeni a munkáltatónak. Sok évig nem volt kifogása az ellen, sőt kifejezetten erőltette, hogy minden képviselettel rendelkező szakszervezet részt vehessen a VÉT-en, elmondhassa a véleményét, észrevételeket tehessen.
Most azonban ezt tarthatatlannak érezte, amin azonnal változtatni kellett.
A KSZ újonnan módosított 14. § szerint “A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek.
A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről.”
(A zárt ülés elrendelése feltételezhetően attól függ, hogy képviselőink megjelennek-e a helyszínen.)
Különös módon eddig a MÁV nagyvonalúan a Kollektív Szerződés kötésbe/módosításba is bevonta a kollektív szerződés kötési jogosultsággal nem rendelkező szakszervezeteket.
Látható, hogy az augusztus 25.-én a KSZ legutóbbi módosításán is ott szerepel három KSZ aláírásra nem jogosult szakszervezet képviselőjének aláírása is.
Ezek után nem alaptalanul gondoljuk azt, hogy mindez a vasutasok és a KVSZ ellen irányult.
Információnk szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete – hozzánk hasonlóan – nem tartja elfogadhatónak az elmaradt béremelést, és ugyancsak tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatónál.
A “nagyok” vezetői már nem csak lapítanak, hanem ártanak is.
Ez a megállapodás a valódi érdekvédelem negligálására irányul, ami mindennek a legalja.
A tettek magukért beszélnek.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Szervilis Jánosunk az ATV kamerái előtt újra felmondta a Lázári tervet
MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosítása és Együttműködési megállapodás – 2024. augusztus 29. naptól hatályos
Vasúti jövőkép