Így krampácsoltok ti: kontármunka hárommilliárdért MÁV-módra. Magyar Közlekedési Klub

Megosztom

Rossz minőségben, lassan és drágán dolgozott a MÁV Rákosrendező állomás karbantartásán. Mint a képeken látható, a héten átadott munka után pályahibák sokasága – törött és hiányzó kapcsolószerek, vágánygeometriai hibák – tanúsítja, hogy a legelemibb műszaki elvárásoknak sem felelnek meg az elvégzett javítások. E példa is jól illusztrálja, miért van válságban a MÁV: a vállalatirányítás számos szintjén, műszaki és gazdasági téren egyaránt kontrollt vesztett működésnek nem is lehet más eredménye, mint a folyamatos leépülés.

A budapesti Rákosrendező állomás az utóbbi időben inkább a fordulatos ingatlanfejlesztési elképzelések miatt szerepelt a hírekben, azonban ezzel együtt egy működő, nagy forgalmú állomásról van szó – ahol 50 éve megállt az idő. A három vasútvonalon óránként és irányonként 8-9 személyszállító vonattal, és további tehervonatokkal, üzemi menetekkel érintett, napjainkra romokban heverő szakaszon az elmúlt hetekben elengedhetetlen javításokat végzett a MÁV, kétes eredménnyel.

Öt héten át tartó teljes lezárás mellett, 3 milliárd forintért nem egész 2 km vágány és néhány kitérő kicserélése, valamint a felsővezeték javítása már indulásként is megkérdőjelezhető teljesítmény, az átadott munka minősége azonban egyenesen kiábrándító. Például:

☠️Az egyik kitérőcsere során látványos irányhibát sikerült beépíteni a pályába, amely ráadásul nem is javítható egykönnyen: a folytatás ugyanis egy két éve, szintén jelentős korlátozás mellett felújított útátjáróba esik.

☠️Számos törött és egyéb módon sérült betonaljat hagytak meg, vagy építettek be újonnan a javított vágányokba.

☠️A régi betonaljakon a törött, hiányzó síncsavarokat, szorítógyűrűket jelentős szakaszon nem pótolták, az ágyazatrostálás utáni vágányszabályozást – a legalapvetőbb szakmai szempontokat mellőzve – ilyen állapotú pályán végezték, aminek eleve nem lehetett más eredménye, mint újonnan létrehozott fekszinthibák sora.

☠️A néhány éve újonnan vásárolt, államtitkári és vezérigazgatói részvétellel (!) sajtótájékoztatón bemutatott dinamikus vágánystabilizáló gép alkalmazására nem került sor a munkák befejezéseként, ennek hiányában a javításokat követően egyes sebességkorlátozások tervezetten csak 4-6 hét múlva lesznek feloldhatóak. Addig a vágányok “dinamikus stabilizálását” a célgép helyett a közlekedő vonatok végzik.
Egészen elképesztő az a felelőtlen dilettantizmus, ahogy a MÁV pályafenntartási részlege működik. Országszerte elemi szakmai hibák sorozatát lehet tapasztalni a munkavégzések során, ráadásul a tervezésben semmi következetesség, rendszer nincs. Egy valami állandó: a pénzért való siránkozás, minél hosszabb teljes kizárások erőltetése, valamint a folyamatos, erőszakos lobbitevékenység a hálózat méretének csökkentése irányába. Számos mellékvonalon a képen láthatókhoz hasonló, vagy azoknál jóval enyhébb hibákra kiabálnak rá a pályamesterek 10, 20, 30, 40 km/h korlátozásokat a kétóránként arra járó Bz-nek, miközben Budapesten és környékén jóval kritikusabb szakaszokon homokba dugják a fejüket, és amikor meg pénz van dolgozni, kókányolás történik.
Mindezzel csak az a “baj”, hogy a vasút egy nyilvánosság szeme láttára működő üzem, mindenki látja, mi történik, pláne Budapesten, előbb-utóbb tehát úgyis kiderülnek a visszásságok. A MÁV ezért jobban tenné, ha rémhírterjesztéssel való vádaskodás, és közérdekű adatokkal kapcsolatos pereskedés helyett őszintén kommunikálna a nyilvánossággal és a szakmával, még inkább pedig hozzáértő és felelős vezetőket találna a cég irányítására.