November 2.-án, halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen “a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről“.
Az egyház “a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét. Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért.
Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek. A halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd ez a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház az ünnepen “bizalommal kér” kegyelmet Istentől az elhunytaknak.
Teljes búcsú halottainkért
November 1.-től 8.-ig minden nap teljes búcsút nyerhet halottai számára az, aki temetőt látogat meg és imádkozik az elhunytjaiért. (Teljes búcsú: Minden „ideigtartó büntetés” elengedése. Ebben az esteben a tisztítótűzben szenvedő lélek „kiszabadulása“ a tisztítótűzből, a lélek Istennel való találkozása a Mennyországban.)
A teljes búcsú elnyerésének feltételei: gyónás, áldozás, ima a pápa szándékára. (A pápa szándékára elegendő egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet imádkozni. Egyetlen gyónás elegendő mind a nyolc napra.)
Akik Halottak napján meglátogatnak egy templomot, teljes búcsút nyerhetnek halottaik számára a szokott feltételekkel. Ilyenkor egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet kell imádkozni. Ez a búcsú elnyerhető még Halottak napját megelőző vagy azt követő vasárnapon, valamint Mindenszentek ünnepén is.
A halottainkért felajánlott teljes búcsú azt jelenti, hogy a még tisztítótűzben szenvedő lélek kiszabadul, és végre eljut Isten boldogító színelátásásra, azaz a tisztulás után magához fogadja őt a Végtelen Szeretet.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Október 22.: Szakszervezetünk védőszentjének, Szent II. János Pál pápának az emléknapja
Vasútfejlesztés és a valóság?
Inno Trans 2024 kiállítás szakmai szemmel