Elszalasztott lehetőségek után, a további megszorítások előtt

Elértünk a 2023-as év második feléhez, érdemes visszatekinteni az elmúlt időszakra.
A 2021 nyarán értékkövetési garanciák nélkül megkötött bérmegállapodás a jövedelmek körülbelül harmadának elveszítését okozta vásárlóerőn mérve.
A mai napig nem adtak választ az aláírók, hogy milyen előnyt láttak, ami miatt beleegyeztek a 0%-10%-5%-os béremelésbe. Tény, hogy az úgymond válságoknak aposztrofált szituációk eljövetelét nehéz előre látni. Éppen ezért fontos, a bérmegállapodásokban rögzített, az infláció és minimálbér emelésének a követésre szolgáló garancia megléte. Ez a legutóbbi bérmegállapodásnak csúfolt paktumbókból annak ellenére kimaradtak, hogy a VSz – VDSzSz Szolidaritás – MOSz által a 2020 év végén megfogalmazott – úgymond – bérkövetelés tartalmazta ezeket a garanciát.
A megállapodásba való foglalása esetén legalább az irdatlan mérvű inflációt ellensúlyozandó béremelések minden nehézség nélkül végrehajthatóak lettek volna, hiszen a GDP 2021-ben 7.1%, míg 2022-ben 4.6%-os növekedési szintje lehetővé tette volna a gazdaság számára a megemelt bérek kitermelését. A magyar gazdaságot sújtó válság miatt 2023-ban már csak 0.5%-os GDP növekedésben bíznak a szakértők és a jövő évre sem kecsegtetnek jó hírekkel. Az év végére remélt egyszámjegyű inflációs szint elérése is a több mint bizonytalan tartományba esik, mivel az év eleji 25%-ról alig mérséklődött, a második félévben is csak számszaki változás várható, ugyanis mindig az előző év azonos hónapjához mérik.
Ezen adatokból nem nehéz megjósolni, hogy az idei évre sokak által még mindig remélt inflációs bérkorrekció már nem is remélhető.
A teljesen kiürült államkassza okán a tulajdonos a 2023-2027 évi időszakra 50 milliárdos „hatékonyságjavítást” irányzott elő a MÁV – Csoport részére. Ebből a 2023-as évre kb. 20 milliárd, a következő évekre 10-10 milliárdos megtakarítást kell produkálni. A megtakarítás egyik harmadát az infrastruktúrán, a másikat a humán, míg a harmadikat az egyéb tevékenységektől kényszerülnek elvonni.
A humánterületet érintő „hatékonyság javítás” ellehetetlenítheti a bértömeg gazdálkodás folytatását. Mint ismeretes a MÁV Zrt.-nél gyakorlatilag megszűnt a bértábla szerinti MMK és szolgálati idő elismerés, helyette a hiányzó létszám fel nem használt bértömegét használták fel évközi alapbéremelésre és egyszeri kifizetések teljesítésére. Ha ennek a fedezetét elvonják hatékonyságjavítás címén, akkor ezek a kritikus létszámhiány javítását szolgáló intézkedések is ellehetetlenülnek a továbbiakban.
Voltak már hasonló kísérletek a vasút életében, például a 90-es évek közepén a „MÁV 2000 program” melyek az infrastruktúra romlását eredményezték. Azokban az években viszont még erős érdekvédelem működött és sikerült az inflációt nagyjából követő béremeléseket kicsikarniuk a szakszervezeteknek. Mára viszont már a válság előtt bedobták a törülközőt és most szakszervezeti hozzájárulással veszítjük el a bérünk tetemes részét.
Az idei évi veszteségen felül aggasztó a szakszervezetek munkáltatópárti hozzáállása, melyből nem nehéz kiolvasni, hogy a következő években is legfeljebb a saját ebül szerzett havi apanázs megvédésére fogják koncentrálni a tagságuk erejét.
A szakszervezeti vezetőkkel megkötött – álláspontunk szerint semmis, tehát érvénytelen – egyéni munkaszerződések gúzsba kötik a nagy szervezeteket, mert a vezetőik a munkaszerződéseikben foglalt több milliós havi jövedelmeik elvesztésének a félelmétől vezérelten bármit is aláírnak.
Erre bizonyíték a 2022-ben 25%-os inflációs szint mellett újból aláírt 5%-os beremélést megerősítő megállapodás, melyet még hihetetlen módon a Kollektív Szerződés hatálya alá is bevonták, kizárva ezzel a bérért való sztrájk esélyét is.
Nem nehéz a fenti tények sötét árnyékában jóslásokba bocsátkozni, hogy a 2024 évre vonatkozóan sem fognak komolyabb követeléssel előállni.
A Korrekt Vasutas Szakszervezet továbbra sem engedi el a majd 20% mértékű az Uniós átlagot többszörösen felülmúló reálkereset veszteség pótlására követelt visszamenőleges hatályú, legalább 25%-os átlagos alapbérfejlesztést.
Hiszen miért is a vasutasságnak kellene megfizetnie a válság árát, miközben a gazdaság főszereplőinek profit bevétele e válságos időben minden képzeletet felülmúlóan emelkedett?
Csakis olyan bérmegállapodást tartunk elfogadhatónak, mely az infláció és minimálbérkövetésen felül az elveszített jövedelmek visszapótlására – garanciákkal körbebástyázott – elköteleződést tartalmaz.
Az alább olvasható összeállítás némi kitekintést enged a vasúton kívüli világra. Látható a vasutas munkavállalók helyzete sok tekintetben általánosnak tekintethető.
Viszont ez a közösség erejénél fogva képes arra, hogy sorsán jobbító irányba változtasson.
Ne tűrje érdekeinek súlyos mértékű semmibe vételét, amelyhez – a munkakörülményekhez képest méltatlanul alacsony munkabérek mellett – a vasút elsorvasztása is társul!
A 16 évvel ezelőtt a bejelentett vonalbezárások ellen a vasutasok java kérlelhetetlenül küzdött, ma meg szégyenteljesen lapít.
Szakszervezetünk elfogadhatatlannak tartja, hogy fejlesztés helyett az enyészet legyen úrrá az úgymond mellékvonalakon, ezért követeli a forgalomszüneteltetésre hozott döntés azonnali visszavonását, és érdemi tárgyalások elkezdését a mellékvonalak hatékony üzemeltetésének megvalósítása érdekében.

Az Unió második legszegényebb munkavállalói.

A hivatalos adatok: egyre kevesebbet ér a fizetésünk
Bár éves szinten nőttek, havi szinten stagnáltak a bruttó, illetve a nettó átlagkeresetek a KSH legfrissebb, májusra vonatkozó adatai szerint.
A két legfontosabb mutató azonban továbbra sem áll túl fényesen: a reálbérek ismét csökkentek – immár kilenc hónapja csökken a magyarországi fizetések vásárlóértéke.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt 2023 májusában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, kedden publikált adataiból. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 527 900 forintra becsülhető, 16,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 534 000, a költségvetésben 504 800, a nonprofit szektorban 533 300 forintot tett ki, 18,5, 13,2, illetve 12,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 377 600, a kedvezményeket figyelembe véve 391 500 forintot ért el, 17,9, illetve 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Kilenc hónapja ér kevesebbet a fizetésünk
A reálbérek immár kilencedik hónapja csökkentek a májusi adatok alapján:
• szeptemberben 1,9 százalékkal,
• októberben 2,2,
• novemberben 4,7,
• decemberben 5,1,
• januárban 7,6,
• februárban 19,6,
• márciusban 6,9,
• áprilisban szintén 6,9,
• míg májusban 3,0 százalékkal csökkent a reálkereset, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 21,5 százalékos növekedése mellett.
Valósághűbb képet kapunk a magyarok átlagfizetéséről, ha a mediánkeresetet vesszük figyelembe.
• Májusban a bruttó mediánkereset 449 100 forint volt, 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,
• míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 310 600 forintot ért el, 16,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Ez történt az első öt hónapban
2023. január–májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkereset 554 700 forint volt, míg nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 368 900, a kedvezményeket figyelembe véve 382 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 13,1 százalékkal nőtt az idei első öt hónapban az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, vagyis a fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 3,2 százalékponttal lenne magasabb.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 572 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 380 600, a kedvezményeket figyelembe véve 394 000 forintot ért el.

Index (nyomán) 2023.07.25.

Magyarországon nőtt a legjobban a cégek profitja, miközben a bérek értéktelenedtek.
Magyarországon a tavalyi első negyedévhez képest idén a statisztika szerint 9,8 százalékos nominális béremelés teljesült átlagban, azonban az infláció miatt a bérek reálértéke 15,6 százalékkal lett kevesebb, ami a legdurvább mínusz az OECD-államok között.
Az átlagos reálértékcsökkenés 3,8 százalékos volt – ennek több mint négyszerese a magyar adat.
A statisztikában szereplő 29 ország közül ugyanakkor a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legtöbb extraprofitot.
Sehol sem zuhantak akkorát a reálbérek, és nőtt olyan mértékben a profit, mint Magyarországon – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss statisztikájából.
Magyarországon kilőtt a vállalatok profitja
Ami a fajlagos profitnövekedést illeti, Magyarországon az több mint 61 százalékos volt, amivel toronymagasan vezettük a rangsort, senki a nyomunkba sem ért.
A második legnagyobb fajlagos nyereségnövekedést elért Litvánia is csak 36 százalékkal büszkélkedhetett. Tegyük mellé, a fajlagos profitnövekedés majdnem háromszor akkor volt Magyarországon, mint az OECD-átlag (ami kicsit több, mint 21 százalék).
Nem ennyire jeleskedtünk a fajlagos munkaerőköltség növekedésénél, ahol majdnem 34 százalékkal a harmadik helyet szereztük meg, nem sokkal előzött meg minket Litvánia és Észtország.
Na de ha a fajlagos profit 61 százalék felett nőtt, akkor hogy lehet, hogy a fajlagos munkaerőköltség növekedésére csak szűk 34 százalék jutott?

Úgy, hogy minden korábbi elképzelésnél is több pénz marad a vállalatoknál – a statisztikában szereplő 29 ország közül ugyanis a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legtöbb extraprofitot, miközben a fajlagos bérköltség csak feleannyira nőtt, mint a fajlagos profit.
Ez azt jelenti, hogy a kiemelkedően magas haszon és az alacsonyan tartott bérköltség között egyre nagyobbra nyílik az olló. Vagy ahogy az OECD fogalmazott, a vállalati nyereség (több országban és ágazatban) jobban nőtt, mint a munkaerőköltség, ami arra utal, hogy a megélhetési költségek növekedése nem egyenlően oszlott el.

24.hu nyomán 2023.07.18.

szerző: KVSZ
források: Internet
fotó: Internet