Kedves Kollégák!
A karácsony elmúltával szeretnék egy lélekemelő történetet megosztani Veletek!
A történet egy 45 éves munkatársunk tragikus halálával vette kezdetét a tavalyi karácsony előtt tíz nappal.
A betegségét szeptemberben diagnosztizálták, és onnan hihetetlen gyorsasággal, megállíthatatlanul égett el élete gyertyája. Kollégái a betegsége alatt sem hagyták magára, mindig volt valaki, aki hozta vitte a kezelésekre, mert már vezetni, egyedül elindulni nem mert.
Decemberben a testvére vitte kezelésre, de onnan már nem jött többé haza.
Betegsége alatt az 5 éves kislányához való kötődése tartotta benne az erőt, de a betegséggel vívott küzdelmében ez sem hozott esélyt számára. Ebben az időszakban, mivel akkor még egy szakszervezethez tartoztunk és én pont a karácsonyi utalványokat osztottam, szándékosan utoljára hagytam Őt, hogy a kezelés után a lakásán baráti beszélgetés közben adhassam át az ajándékát.
Sajnos erre már nem volt lehetőségem, a telefonját már nem tudta felvenni és aznap este a lelke elhagyta a meggyötört testét, hatalmas pótolhatatlan űrt hagyva maga után. A közvetlen munkatársainkkal ekkor határoztuk el, hogy a kislányának minden évben, egy címletet felajánlva eljuttatjuk azt az összeget, amit az édesapja már nem vihet el neki.
A közvetlen kollégáknak tettünk a közösségi oldalakon egy felhívást az adományozásra, de ezután elképesztő folyamat indult meg! Az ország minden táján megmozdultak a vasutasok, sőt még a civilek is! A záhonyi forgalmi irodában elhelyezett dobozkában rohamosan gyűltek az utalványok! Volt aki nem csak egy címletet, hanem az egészet felajánlotta, ha nem volt utalvány készpénz került bele! A megkeresések Dombóvárról, Budapestről, az ország minden részéről érkeztek!
A fiatalon eltávozott kollégánk nem is gondolta volna, hogy miatta az ország vasutassága így megmozdul!
Pályásoktól, utazóktól, cargosoktól és más magánvasutak dolgozóitól érkeztek a felajánlások! Zoli mindig is közösségi ember volt, bármit megtett bárkiért, de szerintem sohasem gondolta volna, hogy érte is így tesznek az ismerősei, sőt az ismeretlen emberek is.
Az egy hétig tartó gyűjtés alatt több mint száz ember ajánlott fel kisebb, nagyobb összeget, bizonyítva azt, hogy ebben a végtelenül kifacsart világban, még a járvány ellenére is megmaradt az együttérzés és a szolidaritás az emberekben.
A félárván maradt kislánynak több kisebb ajándékot, az édesanyjának pedig az adományokkal megtelt dobozt a volt kollégákkal közösen adtuk át az édesapa volt munkahelyén.
Az adományozók jószándékának köszönhetően a karácsony költségei nem okoztak gondot, sőt még a jövő évi iskolakezdésre is sikerült félretenni! A nyíregyházi óriáskerékre való felülés is beteljesülhetett, nem kellett számolgatni, hogy mennyibe kerül.
A közös összefogás eredményeképp boldogság és öröm költözhetett egy kislány szívébe.
Jövőre ugyanígy teszünk és azután is, bár az emlékek halványulnak, az új kollégák már nem is fogják tudni, hogy kiért, miért is tesszük, de mi tettünk egy fogadalmat, mely teljesítésében részt vállalók jószándékának köszönhetően, a kisebb-nagyobb összegekből jelentős segítséget tudtunk adni!
Csak össze kell fogni és közös erővel nagy dolgokat tudunk tenni.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
A bagi kő minősége mióta politika?
Megemlékezés Cegléden, 2024. augusztus 29. csütörtök
Csokoládé ügy folytatása