2.rész. A megállapodás.

Először is emlékeztetőül, a VSZ, a VDSZSZ Szolidaritás és a KKSZ (Volán) szakszervezetek a tulajdonos felé 15%-os, de legalább 70 000 forintos emelésben fogalmazták meg a tagjaiknak az igényét az idei évre. Ezzel több kisebb szakszervezet (MTSZSZ, PVDSZ, HÉV-es) is egyetértve, nem álltak elő magasabb igényekkel. A MOSZ 18%-os, a SZAKSZ (Volán) 25% értéknek megfelelő 112.500 Ft alapbéremelést, míg a KVSZ az elmúlt évek reálkereset veszteségek pótlását is hivatottan minimum 30%, de legalább 100 000Ft alapbér követeléssel élt.

A történésekkel az első részben bőven foglalkoztunk. Most lássuk a Bérmegállapodás részleteit és azok jelentését.

A Bérmegállapodás bevezetőjében a felek közös célként tekintenek a közlekedés korszerűsítése és fenntartható fejlesztése, hatékonyságának növelése és az ehhez tartozó szemléletváltás megvalósítására.

Ennek a jelentése még pontosan nem ismert. De már a hírekben olvashattunk a MÁV-START és a VOLÁN összevonásáról, valamint a MÁV Zrt.-ét érintő átalakítási szándékról. Nos, a “nagy”szakszervezetek részéről  az aláírók biankó hozzájárulásának a birtokában a munkáltató már azonnal cselekedett. A kedvük szerinti átalakítások során lobogtathatják is a Bérmegállapodást, hogy mit akartok, hisz aláírtátok!

A mór megtette a kötelességét, a mór mehet. 

Az idősebb kollégák emlékeiben mélyen beégtek az elmúlt évtizedek „hatékonyság javításai”. A kilencvenes évek létszámleépítései alatt például volt olyan kegyes a MÁV, hogy első körben a gyes után visszatérő kismamák tucatjainak kötött útilaput a talpára. Ebben még az sem volt gát, hogy az érintett vasutas kismamák önállásítóval, vagy a tisztképzőn szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. Ugyanígy a 2000 utáni átszervezések, kiszervezések során is tucatszámra lettek a kollégánk  áldozatai az újabb csoportos létszámleépítéseknek. Persze nincs új a Nap alatt. A MÁV által elbagatellizált létszámhiányos működés nem véletlen. Ezért gondolnak sokan naívan arra, hogy az akár 400 évi túlóra mellett nem valószínű, hogy ismét elbocsátásoktól kellene tartani.
A citált megállapodás második és harmadik oldalán további szépen megfogalmazott, ám ködös jelentésű mondatokat egészen biztosan nem azért vetette papírra a tulajdonos, hogy mielőbb beteljen az oldal. Hanem így készítette elő magának a jövőbeni változások akadály nélküli véghezviteléhez szükséges terepet, és a MÁV-os malmok gyorsan őrölnek.

A lassan nyugdíjba vonuló VSZ és VDSZSZ Szolidaritás elnökei ennek a MÁV akaratnak az aláírásukkal szabad jelzést adtak.

A bértárgyalás nevet viselő színjáték utolsó felvonásában a 15%-os szakszervezeti igények teljesültek.
A megkötésnek a szakszervezetünk által a középtávra vonatkozó garanciák megfogalmazásán túl, már csak a MOSZ 18%-os, valamint a kétnapos sztrájkban a tagjai akaratát nyomatékosító SZAKSZ (Volán) módosított, 90 000 Ft-os alapbér követelése maradt kielégítetlen.
A többi szakszervezet immáron nyílt színen is letudva.
A tulajdonos pedig a mozdonyvezető követelését a részükre biztosított 17%-os átlagos bértömeggel kielégítette. Méghozzá oly módon, hogy a MÁV-START Zrt.-nél a mozdonyvezetői munkaköri család bértáblái házon belül kerülnek meghatározásra. Miközben a MÁV-nál a VSZ és a VDSZSZ Szolidaritás könnyedén elegendte a bértáblát, a MÁV-START Zrt. mozdonyvezetői szakszervezete még a kialakításában is – igaz a bértömeg változtatásának a lehetősége nélkül – egyetértési jogot kapott.

Míg a mávosokat már a harmadik éve sújtja a bértábla hiánya miatti bérkannibalizáció, addig azt látjuk, hogy egy sarkára álló szakszervezet minden további nyomásgyakorlás nélkül képes azt megőrizni!

Sokan sérelmezik, hogy a decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelést beleszámítják a 2024-es béremelésbe így ők január elsejével az elmúlt év decemberében történt emelés összegével csökkentett emelésben részesülnek. Mivel minden munkavállaló a maga igazát keresi, természetesen megértjük az elégedetlenségüket, de álláspontunk szerint, míg a vasutas szakma elismerése a minimálbér szintjét alig meghaladó szintről indul, ezen változtatni senki sem lesz képes. Mivel az előző hároméves bérmegállapodást az aláíró elnökök aljas módon a minimálbér és infláció követésére vonatkozó garanciák nélkül kötötték meg.

Emiatt a vasutasok java az elmúlt évek során a reálbérük értékénak  kb. 30%-át veszítették el.

A Korrekt Vasutas Szakszervezet sokszor és nyíltan mutatott rá erre a címeres gazemberségre, amire az azt elkövető elnök urak azóta sem voltak képesek még a tagságuk előtt sem magyarázattal szolgálni.

A jelen megállapodás garanciális elemeivel sajnos csak részben lehetünk elégedettek.
Miért?
Az infláció követésére a Bérmegállapodás 2.1 pontja rendelkezik. Röviden összefoglalva:

• A keresetek növelése érdekében
  -2025-re 6.7% (várható infl. 5.2%)
  -2026-ra 4.7% (várható infl. 3.2%)
  alanyi jogú alapbér emelést jelent.

Ezen mértékek megállapításának az alapjául 2025. évre 5.2% , 2026. évre 3.25% -os inflációs várakozást vettek alapul. Mint látható, mindkét évben az infláció felett 1.5% os növekedésben állapodtak meg.

Abban az esetben, ha a tényleges infláció a várhatótól magasabb értékű lesz, akkor a különbözetet a teljes évre visszamenőlegesen alanyi jogon köteles a munkáltató végrehajtani. Álláspontunk szerint ez a garancia megfelelően kezeli az infláció mértékének a változását, és némi relatív reálkereset növekedéssel is kecsegtet.

Amennyiben ez az előző bérmegállapodásban is szerepelt volna, csak ezen ok miatt (az MMK függvényében) kb. 12-18%-al magasabb alapbérei lennének a vasutasoknak.

Tehát a vasutasokat az elszenvedetnél jóval mérsékeltebb reálkereset veszteség érte volna.

A minimálbér és a garantált bérminimum jövőbeni változásának a követésére vonatkozó garanciát ez a megállapodás sem tartalmaz!

Így amennyiben az elkövetkező két évben ezen törvényi bérminimumok a megállapodás szerinti mértéktől magasabb mértékben növekednének, akkor óhatatlanul további bértorlódásokhoz fognak vezetni.
A vasutas szakma elértéktelenedését, az egymás elleni ellenszenv szítására kiválóan alkalmas bérfeszültség fenntartását ránk kényszerítő csapdából sajnos most sem sikerült kiszabadulni.

Elkeserítő, és végtelenül szomorú, hogy a sztrájkot vállaló munkavállalók és az érdekükben fellépő SZAKSZ a harcában magára maradt.
Galád mód egyetlen egy a megállapodásban részes szervezet, még egy szolidaritási nyilatkozat erejéig sem ált ki mellettük.
Pedig az ő harcuk nélkül jóval silányabb tartalmú úgymond megállapodással lehetne kérkedni.
Ráadásul akik küzdöttek, azok a követeléséből semmi szó szerint semmi sem teljesült. Hiszen az alapbérük nem emelkedett 70.000 Ft fölé, vagy haladta meg a 15%-t, és le kell nyelniük, hogy három évig tűrniük kell az árulóik jóvoltából őket megrövidítő paktumot.
SZÉGYEN!!!

Frissítés! A cikkünk megjelenése előtt már meg is érkezett a MÁV Zrt. Tájékoztatója, a 2024 március 1-től tervezett szervezeti változásokról.

A bérmegállapodást lejjebb elolvashatjátok:

szerző: KVSZ
fotó: Internet