Kedves Tagtársak!
A legutóbbi országgyűlési választásokat megelőzően, majd azt követően hónapokig hangoztatott kétségtelenül megnyugtató és határozottan derűlátó – aki rossztól tart a kevéssé rosszat, mi több a jóval kecsegtető, biztató prognózist örömmel elhiszi – deklarálások ellenére Magyarországot újra egy régen elszenvedett energia és gazdasági válság egyaránt sújtja, melynek végét csak a Jóisten tudja.
Az infláció oly mértékben elszabadult, hogy immáron a hivatalosan közölt, és a különböző független gazdasági elemzők készítette inflációs felmérések köszönő viszonyban sincsenek egymással.
Helyette a propaganda mintegy vigasztalásképpen – amely sokaknak igen nehezen ellenőrizhető – a feslett nyugat egyre romló gazdasági és szociális helyzetéről értekezik.
Hiába nincs új a Nap alatt.
Persze ettől a valóság nem változik.
A munkabérek vásárló ereje, mint egykoron a haját vesztett Sámsoné elgyengült.
A súlyos gazdasági következmények a gazdasági társaságok jelentős részét sodorja a működőképességük határára, minek okán rengetegen veszítik el munkahelyüket, és bizony a vasutasok és családjaik megélhetése is veszélybe kerül.
Ennek ellenére a tavaly nyáron, amikor egyébként, már a vak is láthatta az eljövendő gondterhes időket, a három évre megkötött bérmegállapodásnak aposztrofált az úgymond “nagy” szakszervezetek jellemtelen vezetése által, sokak tiltakozása ellenére elfogadott paktum szabad utat adott a vasutasok elnyomorítására.
Egyszerűen elképesztő az a magatartás amelynek elkeserítő példája, hogy a VDSZSZ Szolidaritás legutóbbi küldöttgyűlésén a további béremelés követelés tárgyában elfogadott határozat végrehajtását – a 2019-es küldötti mandátumok manipulálása jóvoltából elnöknek maradó – Halasi Zoltán és csatlósai, kizárólag saját azonban a tagságuk jóvoltából eredő egzisztenciájuk megőrzése miatt még megkísérelni sem hajlandóak.
(A mandátumokkal való megengedhetetlen variálást a BRFK határozatában alappal vélelmezett.)
A szorgalmasan tanuló VSZ elnöke sem igen töri magát a tagjai sorsának javítására.
Inkább, a szakszervezeti szolidaritást megcsúfolva, a szégyenkező VSZ újság oldalán álnokul szapulja a tagjai béréért küzdő MOSZ vezetését.
Holott úgy a messzi zánkai villa teraszáról, mint az Ürömi úti kies székházból egyaránt, szabad szemmel is kiválóan látni, ahogyan a vasutasok (tagjaik) zöme hónapról-hónapra egyre szűkösebb körülmények között él.
Hiszen a vasutas munkabére egyre kevesebbet ér. Számottevő megtakarításokkal közülük vélhetően kevesen rendelkeznek.
Napról-napra nő az aggodalom a jövőjüket illetően.
Az egyenlőtlen munkaidő beosztás, a gyakran több száz óra rendkívüli munkavégzéssel lelket és testet romboló terheinek következményei pedig nem sok jót ígérnek. Ráadásul a heti pihenőidő kiadásakor a napi pihenőidőt ezen munkaidő beosztásban foglalkoztatott vasutasok esetében a munkáltató nem hajlandó biztosítani.
Tehát a korrekt Vasutas Szakszervezet (K.V.SZ.) által rendületlenül követelt visszamenőleges hatályú, egyáltalán nem túlzó 25%-os alapbér növelés az alacsony keresetű munkavállalók vonatkozásában egyre elkerülhetetlenebb.
A vasút vezetése azonban nem hajlandó cselekedni, gondolván Isten ments bármit is forszírozni.
Még tán pórul járhatnának ha a tulajdonoshoz esetleg neki nem tetsző bérigénnyel fordulnának sanyarú sorsú beosztottjaik javát akarván.
Jobbára a struccmadár példáját követik.
Mindezt látván a “nagy” szakszervezetek vezetői a tevőleges tettek helyett, mint az bizonyos a fűben lapítanak, és inkább a példátlan hozamveszteséget produkáló, ám a nekik busás apanázst nyújtó nyugdíjpénztár igazgatói, és a MÁV Zrt. FB kényelmes kevertjein akarnak továbbra is elüldögélni.
A minap összehívott rendkívüli KÜT ülésre, ugyanis a szakszervezeteik eljuttatták leveleiket, melyben közlik, hogy a fentiekben emlegetett két kiváló hivatásos érdekvédőt, akik egyben elismert gazdasági és pénzügyi szaktekintélyek, javasolják fent említett grémiumba.
A csekély kb. 400.000 Ft/hó tiszteltdíj igazán bagatell összeg a kiváló munkájukért cserébe.
A két szakszervezet vezetése úgymond egyéb halaszthatatlan elfoglaltságaikra hivatkozva csupán levelet, de maguk közül senkit sem küldött a KÜT ülésre, hogy az írottakat személyes érveléssel erősítsék.
Nota bene! Ennyire tartják tiszteletreméltónak a vasutasok által választott testületet.
Szakszervezetünk természetesen a meghívásnak eleget téve személyesen képviseltette magát, és hosszasan érvelt amellett, hogy a KÜT élve jogával egy felelős döntéssel Kovács Attila KVSZ tagot, aki egyben hosszú-hosszú ideje a MÁV Zrt. KÜT tagja is, delegálja a tulajdonos felé a felelősségteljes és igaz embert kívánó feladat ellátására.
Úgy hírlik a KÜT tagjai közül Kovács Atillát többen a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottság tagjának alkalmasnak ítélték, de szavazáskor mégis a „frakciófegyelem” győzött, ezért a korábbi tagokat újra delegálták.
Mindenesetre elgondolkodtató a döntés.
Ugyanis a két delegált Úrról, Úrtól nem igazán hallani, hogy a felügyelő bizottság ülésein gyakran csillogtatják az átlagot felülmúló tudásukat a vasutas munkavállalók érdekében.
Holott a törvény szerint a munkavállalói FB tagoknak a munkavállalókat rendszeresen kötelesek tájékoztatni az FB-ben végzett tevékenységükről.
Így például a vasutasok munkájából fialt pénzből finanszírozott Pampasban a korábbi időkben rendezett lakomán történt megbeszélés kiváló eredményéről is.
Vagy arról, hogy az FB ülésein rendre, vajon miért nem tiltakoznak az ellen, hogy az Alkotmánybíróság határozatával szembehelyezkedve, a jogi és humánvezetés biztatására (utasítására) munkáltatói jogkör gyakorlók a napi pihenőidő kiadása során nem az AB határozatban előírtak szerint járjanak el.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
A MÁV Zrt. 2024 október havi Biztonsági Tájékoztatója
KÖZLEKEDŐ TÖMEG: Általános járatritkítást és újabb mellékvonal-bezárásokat készít elő, a sztrájkot pedig ellehetetleníti Lázár új személyszállítási törvénye
Veszélyes a kivárás a cégektől, perek fognak indulni a pihenőidőről – írja a munkajogász