Augusztus 15-e: Szűz Mária mennybevételének és Szent István király országfelajánlásának ünnepe

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi
születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése”
névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s
itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek
nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz
Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt ünnep
Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az Egyház szentmisehallgatást ír elő),
amely nem szükségszerűen vasárnapra esik.
Az ünnepet Szent István király is megtartotta. Hogy mennyire fontosnak tekintette Mária égi
születésnapját, jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért
nevezzük a Szent Szüzet Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István
1038-ban egyébként éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Összeállította: dr. Márkus Szilvia