Húsvétvasárnap – a Feltámadás napja
A húsvétvasárnap a határjárás, szentkoronajárás és Jézus-keresés napja.
Régen minden település népe elöljárói vezetése alatt az Ipoly-mentétől Gyergyószentmiklósig, Marosvásárhelytől Zalaegerszegig körbejárták a hozzájuk tartozó terület határát. A „korona” szónak egyik jelentése: „határ”. Ebből adódóan helyes elnevezése e népszokásnak a „szentkoronajárás”. Ennek során megtisztították a határköveket és a forrásokat a télen rájuk rakódott hordaléktól, piszoktól.
E határjárásoknak, ha eltekintünk a gyakorlati hasznuktól, volt egy sokkal jelentősebb, szakrális jelentése is.
Minden évben megismételték a magyarok e népszokásban a szentsírhoz igyekvő asszonyok és apostolok Jézus-keresését, s amikor az előre elrejtett, a föltámadott Jézust ábrázoló szobrot valahol a zöldellő mezőkön megtalálták, diadalmenetben énekelve vitték haza, be a városba vagy a faluba.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Október 22.: Szakszervezetünk védőszentjének, Szent II. János Pál pápának az emléknapja
Vasútfejlesztés és a valóság?
Inno Trans 2024 kiállítás szakmai szemmel