Húsvétvasárnap – a Feltámadás napja
A húsvétvasárnap a határjárás, szentkoronajárás és Jézus-keresés napja.
Régen minden település népe elöljárói vezetése alatt az Ipoly-mentétől Gyergyószentmiklósig, Marosvásárhelytől Zalaegerszegig körbejárták a hozzájuk tartozó terület határát. A „korona” szónak egyik jelentése: „határ”. Ebből adódóan helyes elnevezése e népszokásnak a „szentkoronajárás”. Ennek során megtisztították a határköveket és a forrásokat a télen rájuk rakódott hordaléktól, piszoktól.
E határjárásoknak, ha eltekintünk a gyakorlati hasznuktól, volt egy sokkal jelentősebb, szakrális jelentése is.
Minden évben megismételték a magyarok e népszokásban a szentsírhoz igyekvő asszonyok és apostolok Jézus-keresését, s amikor az előre elrejtett, a föltámadott Jézust ábrázoló szobrot valahol a zöldellő mezőkön megtalálták, diadalmenetben énekelve vitték haza, be a városba vagy a faluba.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
„Ami szögletes, azt gurítjuk, ami gömbölyű, azt cipeljük” – az ország legdrágább vasútvonala Békésben
Csatlakozzunk XIV. Leó pápa májusi imaszándékhoz!
Szabad Európa: a kínaiak képtelenek teljesíteni az EU-szabványt a Budapest–Belgrád vasútnál | 24.hu