Évek sokasága óta a végrehajtó szolgálatoknál állandósult a jelentős létszámhiány.
Minek következtében akár évi 400 túlóra is lehet. Nincs ünnep, karácsonyi pénz, már ahol.
A vasutasnak se éjjele se nappala, gályázik havi pár százezer nettóért.
Akik pedig havi nettó milliókért – a szakszervezetünk elől gondosan elzárt teremben – körbeülik az úgymond bértárgyalások asztalát még egymást győzködik, hogy az 5 százalék ha mindent összeszámolunk, pl. “rezsicsökkentés” 180.000 Ft/hó, az elmúlt évek 80 százalékos bérnövekedése, barátságos munkáltató stb. akkor valójában tán öt a négyzeten százalékot is felülmúlja.
Több, mint amennyivel a miniszterelnök, miniszterek, politikusok és méltóságok fizuja emelkedett.
Hol itt a probléma?
Elképesztő cinizmus.
A vasút patríciusai bizonyára jajonganának ha a jövedelmük valamely szörnyű csapás következményeként egy átlag vasutas szintjére zuhanna, és be kellene érniük a szebb jövő ígéretével.
Azon vasutas szintjére akiknek munkája jóvoltából hála Istennek egyáltalán nem kell szűkösködniük.
A 25 százalékos átlagos alapbér fejlesztés sok vasutasnak szó szerint a mindennapi kenyérre kell.
Ha a szakszervezeti vezérek még mindig nem követelnek, akkor legalább MÁV vezetésének legyen annyi mersze, hogy s munkatársaikért jó vezérként kiáll, ha kell bizony konfrontálódik tűrhetetlen helyzetük érdemi javításáért.
A tisztesség így kívánja!
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
A Siemens Desiro motorvonatok 38 százaléka működésképtelen
Lehetne pénz a vasutas bérek emelésére is! Egy, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó utolsó pillanatos módosító javaslat jelentősen megemelné a pártok parlamenti frakciói által elkölthető keretet. Minden képviselőcsoport dupla annyi munkatársat vehet fel, mint eddig, ráadásul fejenként dupla annyi fizetésért.
Az Építési és Közlekedési Miniszternek, Lázár János írt levél