A munka ünnepére megszólítottak bennünket.

János és Zoltán!
A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsági tagok

János és Zoltán!
A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsági tagok

Szégyenlétek magatokat.
Ismét elárultatok a vasutasokat.
Előre menlevelet adtatok minden, a MÁV-Volán csoportot az elkövetkezőkben sújtó cselekedetekért.
Még arra sem voltatok képesek, hogy a hosszú preambulumba beírattassátok.

“A munkáltató vállalja, hogy a működésével összefüggő okra hivatkozó felmondást nem foganatosít.”

Tagjaitok nap, mint nap rettegnek meddig marad még munkájuk, ti pedig havi több millió forint Júdáspénzből dőzsöltök.

Miért is üzenünk nektek?

Okos Jánosunk május elseje ihlette levele adta az inspirációt.
Nos, mi igyekszünk a prédikátori szigor hiányában is tisztességes módon létezni.
Egyébiránt sajna nem fér a kobakunkba, hogy miért pont május elseje teremt alkalmat a lélek megtisztulására a bűnök megbánására. Kár, hogy napjaink – marxista tanokon kikupálódott – szemforgató apostola elmulasztotta egy teológiailag részletes okfejtéssel megalapozottan elmagyarázni, hogy miért találta az általa javallott napot a lélek megtisztulására alkalmasnak, nekünk a vasutas nyáj körül gonoszul ólálkodó vérszomjas farkasoknak.
Talán szent titoknak tekinti, vagy egyszerűen a közismert zseniális szellemi képességeinek váratlanul bekövetkezett – remélhetőleg csupán átmeneti – nagymérvű csökkenése akadályozza a maga alkotta dogmának, a tőle egyébként megszokott nívós színvonalon előadott, gondolatokat pezsdítő módon való közkincsé tételére.
Hiszen, mint azt minden őt ismerő vasutas tudja. Agyának kimeríthetetlen és fantasztikus munkája tette alkalmassá arra, hogy a meglepően kevés iskolarendszerű tanulás ellenére, a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottságának elnökhelyettese, a Vasutas Önsegélyző Nyugdíjpénztár igazgatója, és ki tudja még milyen megsüvegelendő státuszokba delegált legény lehet.
Ám mindezek ellenére, jóindulattal fogadjuk János – mostanság épp próféta – korábban elvtárs szerepben osztogatott jóságos intelmét, felhívását.

De a hosszú értékezés akkor lenne teljes, ha az ájtatos tekintetű, a nagyemberek körül alázatos sündörgő alpaka öltönyű önkéntes prédikátorunk legalább megpróbálna az által hirdetek szerint, viselkedni és cselekedni, továbbá erre a kívánatos magatartásra bírni a jómadár cinkosait is.
Elszántan küzdeni azért, hogy ha már a magyarországi élelmiszer árak az Uniós átlagot elérték, akkor a MÁV-os vasutasok jövedelmének zöme ne az Uniós átlag 39%-nál vergődjön, hogy jobbára ne csak kenyéren és vízen élve keljen várniuk sorsuk jobbra fordulását.
Az említett két úr jövedelmére természetesen ezen nyomasztó értek messze nem vonatkozik.
Az övék azért magas – havi három millió forintot is meghaladó – mert a tiétek az ő jóváhagyásukkal ilyen méltánytalanul, mondhatni az övékéhez képest megalázóan alacsony.“BÁRÁNYBŐRBE BÚJT FARKASOK.

Tisztelt kvsz vezetők!
Május 1. ünnep alkalmas arra is, hogy megtisztítsátok magatokat mindazoktól a gonoszságtól, amik bennetek lakozik!
A munkavállalókat csak azok képviselhetik Isten színe előtt, akik isten igéit betartják.
Isten Igéje egyértelműen bűnnek nevezi a képmutatást. A képmutatás két különböző köntösben korzózik az emberek fiai között. Az egyik esetet az jellemzi, hogy míg szánkkal bizonyos hitünkről-, meggyőződésünkről teszünk bizonyságot, addig annak éppen az ellenkezőjét tesszük. A képmutatás másik esetében lenézünk másokat gyarlóságaik miatt, miközben önnön vakságunkban azt sem ismerjük fel, hogy mi magunk legalább annyira tökéletlenek vagyunk, mint aki felett pálcát törtünk.

Ézsaiás prófétán keresztül így ítélte meg Isten Szent Lelke a kor képmutatását: „…e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn” (Ézsaiás 29:13). Évszázadokkal később Jézus Krisztus ugyanezt az igehelyet idézte, mikor saját kora vallási vezetőit dorgálta (Máté 15:8-9). Keresztelő János „viperák fajzatai”-nak nevezte a kétszínű gyülevész sokaságot, és határozott szavakkal arra szólította fel teljes hallgatóságát és a képmutatókat, hogy a „megtéréshez méltó gyümölcsöket” teremjenek (Lukács 3:7-9). Jézus Urunk legalább ilyen határozottan lépett fel a vallásos álszenteskedés ellen, mikor a képmutatókat „juhoknak ruhájában” jött „ragadozó farkasok”-nak-, „meszelt sírokhoz” hasonlóknak- (Máté 23:27), „mérges kígyóknak fajzatai”-nak (Máté 23:33) nevezte.
Mivel lelketekbe beköltözött az ördög, cselekedeteiteket a gonoszság vezérli. Bort isztok és vizet prédikáltok, ezért alkalmatlanok vagytok arra, hogy másoknak prédikáljatok!
Ne vezessétek félre az embereket, gyónjátok meg vétkeiteket és kérjetek bűnbocsánatot azoktól, akik ellen vétkeztetek.

Meleg János”

Egyébként rajtunk nem múlik. Szakszervezetünk képviselői, várva megkereséseteket, egyeztet helyszínen és időpontban készek az általatok nehezményezett véleményeink alapjául szolgáló ügyekről veletek megbeszélést folytatni.

VERS MINDENKINEK

Petőfi Sándor
A KUTYÁK DALA

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.

Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!
Pest, 1847.

szerző: KVSZ
fotó: Internet