Melyek voltak 1956-ban a forradalom napjaiban a Budai Vár legfontosabb helyszínei? Azt biztosan tudjuk, hogy a közel háromszáz főből álló budavári forradalmárok mindent elkövettek a Vörös-hadsereg – a magyar szabadságharc leverését célzó – Forgószél elnevezésű katonai hadműveletének megakadályozására négy önkényesen kiragadott ’56-os helyszínét, s azok szerepét mutatja be röviden.
1956 évtizedeken keresztül egy reakciós felforgató gaztett volt, a forradalmárokat köztörvényes bűnözőknek, fasiszta lázadóknak, gyilkos gazembereknek titulálta a Kádár-rendszer történelemhamisítása. Az Európát a háborút követő amerikai és orosz megállapodás, illetve Jalta és Potsdam Európa szétszakításához vezetett. A Szovjetunió hatalmi körébe, akció rádiuszába sodródott Magyarország, amely alapvetően európai gyökerekkel rendelkezett, félévszázados szláv fogságba került. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az”- idézhetnénk Petőfit. A forradalmi eseményekkel kapcsolatban gyakran emlegetjük a „pesti srácokat”, de milyenek voltak a “budai srácok”?
Virtuális sétánk alapját Eörsi László A „budai srácok” 1956 című kötete adja, amelyben a Duna jobb partján zajló események kerülnek górcső alá. A Budafoki Forradalmi Katonai Bizottmány története megalakulásától kezdődően a csoport szétoszlásáig, a Pesthidegkúti felkelők, valamint az Alkotás utcai és a Szabadság-hegyi, budafoki és nagytétényi nemzetőrség tevékenysége, továbbá a fegyveres ellenállás a Schmidt-kastélyban és a XI. kerületben mind a budai srácok létét és dicsőségét bizonyítják. Az azonban kiderül, hogy mégiscsak összekötötte ezeket a felkelőcsoportokat egyfajta budai tudat, jóllehet Budán nem volt olyan erősségű fegyveres ellenállás a szovjet csapatokkal szemben, mint Pesten. Budán viszont a budai fiatalok, illetve a fővárosi és vidéki egyetemisták a forradalom kezdeti szakaszában jeleskedtek, gondoljunk csak a műegyetemisták által szervezett békés tüntetésére vagy a Bem szobornál lezajlott történelmi eseményekre. A Corvin közzel – ahogy azt Eörsi tanulmánykötetében olvashatjuk – a Széna tér vagy a Móricz körtér sem vethető össze.
A Széna tér
„A budai ellenállás legjelentősebb körzete a Széna téri volt, itt volt az ország második legnépesebb felkelőcsoportja. A kezdetben 100 fős csoport irányítását a legendás Szabó János gépkocsivezető október 26-27-én vette át.”
– írja Eörsi.
A budavári fiatalok egy része nyilván a Széna téri forradalmárokhoz csatlakozott, de volt egy egyetemistákból álló csoport is, akik aztán a támadás hírére önként alakuló ellenállócsoportokkal közösen, együttes erővel próbáltak ellenállni a szabadságharcot végül vérbe fojtó, a Várba igyekvő szovjet csapatoknak és ide a Várnegyedbe fészkelték be magukat. Itt körös-körül barikádokat emeltek, hogy megakadályozzák a szovjet katonák behatolását a Várba, a macskakövet pedig olajjal locsolták le annak érdekében, hogy a tankok lánctalpai számára járhatatlanná tegyék az utakat.
Hess András tér
A forradalom első napjaiban éppen itt, a Hess András téren található kollégiumban, a Központi Diákotthonban alakult meg a műegyetemisták nemzetőrsége. Az pedig csak a Sziklakórházban már járt várrajongók számára lehet nyilvánvaló, hogy a forradalom kirobbanása után pár nappal, október végétől rengeteg sebesültet láttak el itt, a Budai Vár alatti kórházban.
Itt Batthyány Bálint (1916-1962) a budavári arisztokrata miliőből származó fiú volt „a budavári forradalmár”, aki Károlyi Zsuzsanna és a festőművész gróf Batthyány Gyula (1887-1959) fia volt. Ezáltal az első felelős magyar kormányfőjének, gróf Batthyány Lajosnak a legutolsó egyenes ági leszármazottja volt. A szabadságharc leverése után 1960. január 4-én tartóztatták le Batthyányt. A Budapesti Fővárosi Bíróság vérbírója, Tutsek Gusztát pedig gyorsított eljárásban 9 hónapos börtönbüntetéssel sújtotta „a Népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett” miatt kiszabott ítéletében.
„1956. november 6-án a reggeli órákban a várgondnokság épületéből maga köré gyűjtött 15-20 fegyveres ellenforradalmárt és a Bécsi kapunál lévő barikádokhoz vitte őket. Itt mindenkinek kiadta az elhelyezkedés pontját és meghatározta mindenkinek a feladatát. Olyan utasítást adott, hogyha szovjet páncélosok jelennek meg a közelben, tüzet kell rájuk nyitni és fel kell hívni a figyelmet, ha erősítésre lesz szükség.”
– fogalmazott a vádirat.
1962-ben történő szabadulása után ismét segédmunkásként helyezkedett el, decemberben azonban egy vasúti baleset miatt mindkét lábát elveszítette, melynek következtében – néhány nap szenvedés után – meghalt. Így távozott az élők közül a budavári forradalmár…
Mellette még a hadapród-múltú ferences szerzetes, Végvári Vazul (1929-2011) volt a forradalmi vezető. Az eredetileg székesfehérvári születésű Végvári 1947-ben már Budán, a várbeli Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1948-53 között a ferencesek hittudományi főiskolájának teológus hallgatójaként végzett. 1956-ban a forradalom hírére gyalog indult Esztergomból Budapestre.
„Reggel 6-kor léptem ki az ajtón és délután 3-kor voltam Budapest határában. Gyorsabban mentem, mint a katonaló, amelyik hallja a trombitaszót. Végül véres lábbal érkeztem Budapestre, egy megállással, ami Pilisvörösváron volt, ahol egy volt katonaiskolás társamat akartam meglátogatni röviden, hogy tájékozódjak a budapesti helyzetről, elvégre ők közelebb laktak.”
– írta visszaemlékezésében. Végvári a forradalom leverése után Ausztriába menekült, később az Amerikai Egyesült Államokban lelkipásztorként, cserkészvezetőként tevékenykedett egészen 1997-es visszaköltözéséig.
Úri utca
Az utca nem csak azért fontos, mert az október 30-án kiszabadított Mindszenty József (1892-1975) hercegprímás, bíboros ide az Úri utcai Püspöki Palotába érkezett meg először kiszabadulása után, hanem azért is, mert az itt található paloták adtak részben otthont a budavári forradalmárok számára.
Magyar Országos Levéltár
A szabadságharc idején számos találat érte a Várat, november 6-án például megsemmisítő lövést kapott a Magyar Országos Levéltár is, sajnos a tűz során rengeteg eredeti, pótolhatatlan dokumentum elpusztult. A harcok körülbelül ezen a napon kezdődhettek, melynek során körülbelül egy tucat forradalmár veszítette életét a harcok során. A heves harcokban Magyari Ferenc, a források alapján a harmadik számú forradalmi vezetőként tevékenykedő szabadságharcos is megsérült, akit a Sziklakórházba szállítottak. A szovjet túlerő gyakorlatilag egy nap alatt felőrölte az ellenállást a Várban, ahol a későbbiekben megjelenő szovjet katonák „szokásukhoz híven” a nőkkel szembeni erőszaktól sem riadtak vissza…
A forradalom leverése után a Széna téri felkelők közül többen elhagyták az országot, de tizennégy résztvevőt kivégeztek, mások börtönbüntetést kaptak.
Eredet:https://www.nagyonvar.hu/poszt/1956-es-a-budai-sracok-a-budai-varban
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Forbes – Felszámolják a Habonyhoz és Hernádihoz köthető céget, ami a teljes magyar vagongyártás halálát hozhatja
RTL Híradó: Nagyon rossz üzletet kötött a MÁV
ÁTLÁTSZÓ: Jogerősen pert nyertünk Lázárék ellen a GYSEV-részvények megvásárlása ügyében