Vajon mi okból nem történt az építkezés során meg az elvárható ellenőrzés? Ki és mikor fizeti meg az okozott kárt, és az elvesztegetett időt, amit a vasút sohasem tud pótolni?
Ez olyan eső utáni köpönyegnek, szerecsen mosdatásnak tűnik.
Már tavaly szeptemberben felmondta az Építési és Közlekedési Minisztérium a GSM-R2 nevű vasúti informatikai fejlesztés kivitelezői szerződését a tendert korábban elnyerő konzorciummal, melynek egyik tagja Mészáros Lőrinc cége – írta a minisztérium lapunk megkeresésére. Azt is megtudtuk, több alvállalkozót máig nem fizettek ki rendesen a beruházáson. A GSM-R2-vel kapcsolatban a rendőrség is nyomoz.
Igazságügyi árszakértővel vizsgálja az Építési és Közlekedési Minisztérium a GSM-R2 vasúti informatikai beruházás során felhasznált anyagokat és eszközöket – írta a minisztérium sajtóosztálya a Szabad Európának. Lapunk azután kereste meg az ÉKM-et, hogy a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésen dolgozó alvállalkozók közül többen ismét megkeresték lapunkat amiatt, hogy nem kapták meg időben a szerződések szerint nekik járó pénzeket. Van, akit máig nem fizettek ki rendesen.
A GSM-R2-ről először 2023 márciusában írtunk. Ez (lenne) az a beruházás, aminek során az ország fontosabb vasútvonalai mentén új informatikai rendszer épül ki. A fejlesztésnek két eleme van: egy száloptikás hálózat, amit a sínek mellett fektetnek le, és egy önálló mobil hálózat a MÁV részére. (Egyébként a lakossági felhasználás számára megszűnt korábbi 60-as előhívószámú mobilhálózat frekvenciáján.)
A „vas nélküli vasbeton” esete az uniós pénzekkel
A fejlesztés eredetileg főleg uniós pénzből valósult volna meg, a közbeszerzést az R-Kord Kft. és az iCell-Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte. Az eredeti vállalkozói díj 58,8 milliárd forint volt. 2023 márciusában írtuk meg, hogy a kivitelezésen dolgozó több magyar kisvállalkozást nem fizettek ki rendesen. Emiatt volt olyan cég is, amelyik tönkrement.
Ehhez kapcsolódóan: magyar kisvállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, mert nem fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
Később megírtuk, hogy a megrendelő MÁV több vonalon súlyos hiányosságokat tapasztalt a kivitelezésben. Több esetben balesetveszélyes körülményeket, veszélyes hulladékot hagytak maguk után az egy-egy „elkészült” szakaszról levonuló munkások, de olyan is előfordult nem egyszer, hogy az elvileg vasbetonnal kiépített aknákból kihagyták az acélszerkezetet, ami miatt az akna használhatatlan lett. Az R-Kord csak a MÁV többszöri felszólítása után volt hajlandó ezeket a hibákat kijavítani.
Ekkor már világos volt, hogy a beruházás több sebből vérzik. Vélhetően ezért is dönthetett úgy a kormány 2023 novemberében, hogy felmondja a beruházásra az Európai Bizottsággal megkötött támogatási szerződéseket, és teljes egészében magyar költségvetési pénzből fedezi azokat. Ráadásul – arra hivatkozva, hogy az orosz-ukrán háború miatt drágultak az építőanyagok – egyúttal 17,2 milliárd forinttal meg is emelték a vállalkozói díjat. Ezzel párhuzamosan pedig a kormány ahhoz is hozzájárult, hogy a már csúszásban lévő fejlesztés „csökkentett műszaki tartalommal” valósuljon meg.
Vissza a XX. századba
Utóbbi praktikusan annyit jelent, hogy az eredetileg tervezett adótornyoknak csak mintegy bő felét sikerült időben felállítani, így a 21. századi kommunikációt lehetővé tévő saját mobilhálózatot is csak ilyen hosszú pályaszakaszon építik ki az eredeti tervekhez képest.
Ehhez kapcsolódóan: hónapokig nem kezdett semmit Mészáros Lőrinc cége a „vas nélküli vasbetonnal”.
Ezzel nem csak az a baj, hogy enélkül nem haladhatnak majd ezeken a szakaszokon 160 kilométeres sebességgel a vonatok, de egy forrásunk szerint a GSM-R2 úgynevezett „feljogosító feltétel”, ami azt jelenti, hogy bármely későbbi vasúti fejlesztéshez csak úgy lehet támogatásra pályázni az EU-hoz, ha ez a rendszer már kiépült. Így a MÁV saját magát vágta el egy sor fontos vasútvonalon attól, hogy a jövőben uniós forrásokat hívjon le korszerűsítésre.
Fantom adótornyok, fantom kábelek
2024 májusában megírtuk, hogy a MÁV a GSM-R2 több szakaszát úgy vette át a kivitelezőktől, hogy valótlan tartalmú jegyzőkönyvek készültek az elvileg elkészült fejlesztésekről. Előfordult, hogy nem létező adótornyok kerültek bele készként egy-egy jegyzőkönyvbe, máshol le nem fektetett kábeleket „dokumentáltak”. Cikkünk megjelenése után Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter akkori legfőbb ügyészhez, aki ezt feljelentésként továbbította a Központi Nyomozó Ügyészséghez. A nyomozás azóta is tart, egyelőre látható eredmény nélkül.
Csakhogy ezek után – mint azt az ÉKM lapunknak most megírta – tavaly szeptemberben felmondta a minisztérium a kivitelezési szerződést a konzorciummal. A tájékoztatás szerint ezek után külön-külön számoltak el az R-Kord-dal és az iCell-el, „jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett, teljesítést”.
A cikkünk elején idézett igazságügyi árszakértői vizsgálatról a felhasznált anyagokkal és eszközökkel kapcsolatban egy forrásunk úgy fogalmazott, azt vélhetően azok után rendelte el a minisztérium, hogy egy ellenőrzés során kiderült: volt olyan kapcsolószekrény is, aminek csak a dobozát szerelték fel, de belül teljesen üresen találták.
Folyamatban
Külön érdekes, hogy az ÉKM a felmondás hivatkozásai között megjelölte a Közbeszerzési Törvény 143. paragrafus első bekezdését is. Ez arról szól, hogy az állam, mint megrendelő milyen jogcímeken mondhat fel egy szerződést, a pontok között szerepel ha „ az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt”.
Az ÉKM ugyanakkor azt is írta, hogy mivel az ügy folyamatban van, „további tájékoztatás az összes, fent jelzett munkák, ellenőrzések befejezését követően adható”. Így azt ezek szerint nem tudhatjuk meg, hogy eddig hány forintot kapott a két cég, mint ahogy azt sem, a minisztérium tett-e konkrét lépéseket a ki nem fizetett alvállalkozók megsegítésére. Több egymástól független forrásból úgy értesültünk ugyanis, hogy ismét vannak alvállalkozók, akik bajba kerültek, mert nem kapták-kapják meg időben a pénzüket az elvégzett munkák után. Emiatt többen az ÉKM-hez fordultak, úgy tudjuk, Lázár János segítséget ígért.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
MÁV: uniós pénz nélkül hogy kerül sínre? Hegyi Zsolt, Inforádió, Aréna
Átlátszó: Eddig csak halogatták a HÉV fejlesztését, most le is írták, hogy nem lesz belőle semmi
Vitézy Dávid: Egy igazán rossz üzlet három lépésben- avagy a Siemens mozdonyok története