A MÁV átláthatatlanná tétele Lázár eddigi egyetlen sikere – a transzparens működés helyreállítása a távozása utáni első lépés kell, hogy legyen – Közlekedő Tömeg

A MÁV átláthatatlanná tétele Lázár eddigi egyetlen sikere – a transzparens működés helyreállítása a távozása utáni első lépés kell, hogy legyen

Miután a nyár első hétvégéin ismét összeomlottak a balatoni vasútvonalak, a közlekedésért felelős miniszter megtalálta a bajok forrását, és elrendelte a térképes Vonatinfó, valamint annak háttérrendszere, az EMIG nyilvános elérésének lekapcsolását. A két intézkedés nem önmagában áll, a MÁV működésének átláthatatlanságát célzó intézkedések teljes sorába illeszkedik. Az alábbiakban áttekintjük, miként sikerült az elmúlt évben eljutni odáig, hogy már nemcsak a járművei műszaki állapotát, hanem a valós idejű utasinformációkat is titkolja a MÁV.

Közérdekű adatigénylések megtagadása: A titkolózás 2024 őszén kezdődött, a nyár utolsó napjaiban lezajlott látványos vasúti összeomlás (siklás a Keleti pályaudvaron, síntörés Zuglóban) után ősszel az ÉKM alá tartozó cégek elkezdték döntés előkészítésére hivatkozva elutasítani a hozzájuk érkező közérdekű adatigényléseket – függetlenül attól, hogy az adatkérés mire irányult. A gyakorlat azóta is ugyanez, a vasúttársaság tehát folyamatosan jogsértést követ el: a közérdekű adatigénylések teljesítése a MÁV részéről ugyanis nem kegy, hanem a közpénzből gazdálkodó társaság kötelessége, s egyben minden állampolgár alapjoga.

SzVÖR: Miután egyesületünk idén január 7-én megírta, hogy egyre kevesebb üzemképes dízeljárműve van az állami vasúttársaságnak, február elején eltűnt a MÁV honlapjáról az addig nyilvános üzemi menetrend (SzVÖR). Ennek a dokumentumnak a segítségével addig bárki megnézhette, az adott vonat adott napon annyi és olyan minőségű kocsival közlekedik-e, mint amit a menetrend előír. A nyilvános SzVÖR hiányában azóta sem ellenőrizhető, mennyi állt újra forgalomba abból a már-már gyanúsan sok InterCity-kocsiból, melyek felújítását diadalmas posztokban jelentette be Lázár János.

Késési statisztikák buherálása: tavaly ősztől átalakult a vasúttársaság késéseket rögzítő statisztikai módszertana. A korábbi, feláras vonatok 5 percen túli késési arányát mutató statisztika helyett már vasútvonalankénti bontásban közlik a késett vonatok arányát. Ennek kettős “haszna” van: egyrészt így összehasonlíthatatlanná válnak a historikus adatok, lekövethetetlenné válik a vonatok menetrendszerűségének romlása, másrészt a MÁV más európai szolgáltatókhoz viszonyított teljesítménye is titok marad.

A MÁVINFORM cenzúrázása: A vasúttársaság úgy alakította át a forgalmi zavarokról szóló utastájékoztatását, hogy az visszakereshetetlen legyen. A megújult felületről gyakran pár órán belül eltűnnek a forgalmi hírek, a MÁVINFORM Facebook-oldala pedig rendszertelenül frissül, a politikai vezetés számára legkényelmetlenebb meghibásodásokról a közelmúltban már mélyen hallgatott.

A Vonatinfó és az EMIG eltüntetése a legdestruktívabb lépés, amely már az utasoknak is konkrét sérelmet okoz. Arról nem is beszélve, hogy ez a két rendszer az utastájékoztatáson kívül forgalomirányítási szerepet is betöltött: például a Lázár által két éve bezárt vasútvonalakon járó pótlóbuszok járművezetői érdemi közös forgalomirányítás híján gyakran a vonatokat színes pöttyökkel megjelenítő térképről értesültek a csatlakozó vonatok esetleges késéseiről.

Az átláthatatlanság irányába tett lépések már eddig is mérhetetlen kárt okoztak mind az utasok, mind az állam működését ellenőrizni hivatott nyilvánosság számára. A transzparens működés visszaállítása Lázár hivatalból való távozása utáni első intézkedés kell, hogy legyen.

A Közlekedő Tömeg Facebook posztja és a kommentek itt találhatóak!