Észak-Macedónia és Szerbia mellett végzett Magyarország a munkajogok terén a 2025-ös rangsorban
Infláció, a jogállam gyengülése és a kizsákmányolás mértékének általános növekedése – a Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció, azaz az ITUC új jelentése szerint mindezek egyszerre hatalmas mértékben vetették vissza a munkásosztály jogait Európában.
Noha Európa továbbra is a legkevésbé represszív kontinens, ha a munkások jogairól van szó, a helyzet drámai módon romlott egy év alatt.. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (International Labor Organization – ILO) bemutatta a Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció (International Trade Union Confederation – ITUC) legújabban publikált jelentését és rangsorát.
Ez alapján pedig úgy tűnik, évtizedek óta példátlan visszacsúszást élhet meg jogaiban szinte minden európai dolgozó.
A szervezet mint rendesen, idén is 151 országot rangsorolt listáján a munkát érintő jogok szempontjából. A jelentés pontszámot ad az országoknak 5 (legrosszabb) és 1 (legjobb) között attól függően, hogy mennyi joggal élhet egy termelésben dolgozóként részt vevő ember az adott államban. Ebben a rangsorban Európa országainak pontszáma a 2024-es 2,73-ról átlagosan 2,78-ra romlott. Az éves jelentés szerint tehát jelentős visszacsúszás volt megfigyelhető Európában az EU területén és azon kívül is.
Az áremelkedéseket nem követte a béremelések mértéke a tavalyi évben sem, de azoknak a legális eszközöknek az összessége, amellyel ebben változást lehetne elérni, egyre kevesebb.
Ezt alátámasztja a jelentés is, amely kiemelte, Magyarország pontszáma továbbra is változatlan, az 5-ös skálán 4-es, de hozzáteszik, a pontszám magyarázata a régóta fennálló „rendszerszerű munkajogsértés és kizsákmányolás az országban.” Az e téren bevezetett megszorító intézkedések sora (új Munka Törvénykönyve, rokkantsági „ellátás” a rokkantnyugdíj helyett, rabszolgatörvény, a munkaerőkölcsönzők státusza, rendszertelen munkát elősegítő szabályozás, adórendszer átalakítása, KATA-törvény) alapozta meg a lesújtó pontszám fenntartását.
Az ITUC jelentése úgy találta, hazánkban a háromoldalú (szakszervezetek – tulajdonosok – állam) egyeztetés is ellehetetlenült, a szakszervezetek így a hivatalos keretek között nem tudják a szervezett dolgozók jogait érvényesíteni, a sztrájkjogot is súlyosan korlátozta már az Orbán–rendszer.
A jelenséget a Mérce részletesen is bemutatta Dunaújváros és a Vasmű munkásainak, a makói gumigyári dolgozóknak,a győri alumíniumfeldolgozónak, a salgótarjáni autóalkatrész-gyár munkásainak, a magyar egészségügyben dolgozók, vagy éppen a rokkantsági ellátást elveszítők példáján.
Magyarországgal azonos besorolást jellemzően az EU-n kívüli, európai államok értek el. Így 4-est, tehát a legrosszabb 5-ös előtti pontszámot kapott Észak-Macedónia és Szerbia, de Niger, Panama, Argentína és Szenegál is. Grúzia besorolását idén a jelentés ugyancsak 4-esre rontotta, az intézet szerint a Kobakhidze-kormány „külföldi ügynöktörvénye” ment át a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül. Ugyan a jelentésben nem szerepel, de az országban uralkodó helyzetre jellemző, hogy ahogyan Szofikó Dzsaparidze, a grúziai Szolidaritási Hálózat újságíró-szervezője a Jacobin magazinban is megírta, az állásukat veszített chiaturai bányászokat nemcsak a grúz kormány jogsértései korlátozták, de még a nyugatos, ellenzéki média is hallgatott ügyükről, néhány ellenzéki megmondóember pedig egyenesen besározni igyekezett mozgalumkat.
Szerbia 4-es pontszáma mögött pedig olyan törvények állnak, amelyek a sztrájkjog mellett a gyülekezési jogot is jelentősen korlátozták az utóbbi években.
Az összképről az ILO és az ITUC-jelentés megállapítja, Európa munkásai 2025-ben egy folyamatosan romló jogi környezetben találhatják magukat, ahol az állam és törvénykezés egyre kevésbé tartja tiszteletben korábban kiharcolt jogaikat. Emellett látványos tendencia, hogy jogsértéseik után a bíróságokon is alig, vagy egyáltalán nem tudnak érvényt szerezni igazuknak. Így közzétette, a vizsgált 151 ország 87 százalékában sérült a sztrájkjog, 45 százalékukban pedig a munkások szabad gyülekezéshez és szólásszabadsághoz való joga is.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Az évek óta ki nem adott napi pihenőidők kiadásával, és az emiatt felgyülemlett bérelmaradások kifizetésével kapcsolatos intézkedések sürgetését kérő levéllel fordultunk a MÁV Csoport vezérigazgatójához
Feltámadott! Allelujah!
ATV: Hiába készült el, a választásokig nem indulnak személyvonatok a Budapest–Belgrád vasútvonalon