November 25-én tartja a Katolikus Egyház a vasutasok védőszentjeként is tisztelt Alexandriai Szent Katalin emléknapját.
A szlovák és a lengyel vasutasok által a magyar vasutasoknak ajándékozott Szent Katalin szobrát a Vasúttörténeti Parkban lehet megtekinteni.
Katalint a tizennégy segítő szent között tartják számon. Maximinus császár idejében (270-313) élt. A róla szóló írások szerint előkelő családban született az egyiptomi Alexandriában. Műveltségével kitűnt kortársai közül, tanulmányai során ismerte meg Jézus életét.
A legendák szerint akkor tért keresztény hitre, amikor egy látomásában Szűz Mária jelent meg, karján a Kisdeddel. Ellenszegült a császár parancsának, keresztényként nem akart részt venni a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon. A császár elé lépve keresztet vetett, tanúságot tett arról, hogy Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során felismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. A lány elmarasztalta az uralkodót zsarnokságáért. A császár nem tudott válaszolni Katalin érveire. Megbízott ötven tudóst, hogy térítsék vissza a rómaiak hitére, ám a bölcs férfiak hiába próbálkoztak: Katalin oly következetesen védelmezte hitét, hogy érvei meggyőzték őket, és mind az ötvenen keresztényekké lettek. A császár mindannyiukat máglyára küldte. Katalinnak megkegyelmezett volna, mert megtetszett neki. A lány azonban visszautasította az uralkodót, aki megkorbácsoltatta, és börtönbe záratta. A császár felesége kíváncsiságból felkereste Katalint a tömlöcben. A lány őt és a katonákat is megtérítette. Halálra ítélték. Vastüskés keréken halt volna kínhalált, de a kerék darabokra tört, a vasszögek lehullottak róla. Végül lefejezték 307-ben.
A legenda szerint testéből vér helyett tejszerű folyadék ömlött. Testét a monda szerint angyalok vitték fel a Sínai-hegyre, több mint húsznapi járásra, és ott kegyelettel eltemették. Később kolostort és templomot építettek emlékére.
Csodálatos volt az állhatatosságban, ahogy kitartott a fenyegetések közepette, s megvetette azokat. A fenyegetőző császárnak így felelt: „Teljesen mindegy, hogy milyen kínzást eszelsz ki, mert testemet és véremet Krisztusén akarom áldozni.” Ugyanígy: „Tedd meg, amit kiterveltél, s látni fogod, kész vagyok minden szenvedésre.” Másodszor az ígért javak elutasításában; amikor a császár felajánlotta neki, hogy az udvarában második személy lesz, azt felelte neki: „Ne beszélj ilyeneket, hisz bűn még csak gondolni is erre!” Harmadszor állhatatos maradt a kínzások során, s diadalmaskodott rajtuk, amikor börtönbe vetették vagy a kerékre rakták. A középkorban nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért.
A legenda szerint utolsó imádságában a betegeknek, haldoklóknak is segítséget ígért, ezért a késő középkorban gyakran jelenik meg a kórházak patrónájaként. Mivel a börtönben szó nélkül tűrte a kínzásokat, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. A kerékgyártók szintén segítségül hívták, mert a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek. A házasságra készülő fiatal lányok is őt kérlelték, hogy jó vőlegényre találjanak.
„Alexandriai Szent Katalin könyörögj a vasutas munkavállalókért.“
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Így vezetik a 424,009 gőzmozdonyt: Kelenföld – Székesfehérvár (2024.10.05)
Átlátszó: Amikor nem a pénz hiányzik: szándékosan verik szét a vidéki vasútvonalakat?
Október 22.: Szakszervezetünk védőszentjének, Szent II. János Pál pápának az emléknapja