Vasútfejlesztés és a valóság?

Megosztom

KARD Blog:

Persze elolvasni is érdemes, de azért ebben sokkal több van rendszerszinten is, a konkrét döntéstől/koncepciótól függetlenül. A konkrét ügy spoilerje az, hogy ártunk és ormányunk a következő tíz évre nulla százalék vasúti és száz százalék közúti fejlesztésben gondolkodik, ami önmagában bőven ok a kormányváltásra.
Az egyik, a „koncepció” megjelenési módja. A ner-ben szokásos. Reggel látod a közlönyben. Ezért, pontosan ezért zárták el az uniós pénzcsapot. Meg persze azért, mert emögött az van, hogy már most pontosan el van döntve, melyiküknek melyik cége fogja megkapni az autópálya-építést, és persze dolomitot csak a fater bányájából.
A másik, na az új. Ez a kormány rángatása jobbra-balra, olyan 180 fokkal. Talán emlékszünk, nem volt olyan régen, amikor Lázár miniszter úr (aki ennek a mostaninak is a szellemi szülőatyja) azzal válaszolta meg a „minden nap kigyullad egy mozdony” meg „eltörik a váltó a legforgalmasabb pesti pályaudvaron” problémát, hogy csilliárdnyi vasútfejlesztést ígért be. Most meg ugye ez, hogy semmi nem megy vasútra, maximum ha eltörik a váltóban a csavar, tesznek bele másikat. A dolognak egyébként szakmai jelentősége amúgy sincs, mert se vasút nem lesz, se útépítés, ahogy ez most kinéz. És még ez a szerencse, mert a jobbra-balra rángatás padlógázzal driftet csinál, de üresben csak nevetséges.
És ha ennyire veszik komolyan saját magukat, mi, innen a választói oldalról mennyire vegyük komolyan őket?
Jaja. Semennyire. És még alternatíva is van.
2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervet fogadott el a kormány Lázár János javaslatára – ebből kiderül, hogy a következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztéssel tervez, a HÉV-fejlesztés törölve, Budapest összes közlekedési beruházása törölve, egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér.
9000 milliárd forint (!) értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, továbi 6700 milliárd forint (!) értékben főutak fejlesztésére – míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre. Nem túlzok, szó szerint ez a hivatalos közlekedési stratégiája a Kormánynak, most hirdették ki a Magyar Közlönyben.
Nagy bajban vagyok, hogy egy teljesen komolytalan dokumentumról mennyire írjak komolyan. Ez ugyanis egy új műfaj: Lázár János a gyakorlatban már megbukott, teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is. Ez egy új műfaj, ez az első ilyen átfogó, Magyarország fejlesztéséről szóló távlatos stratégia tehát – sokat elmond, hogy egy szót nem kommunikált róla a kormány.
Ugyanis a feladatot egy középiskolás dolgozat szintjén abszolválták, a legtöbb ágazatban a megúszós főosztályi szöveggenerálás győzedelmeskedett. Számos ágazat letudta feladatot a ChatGPT színvonalán általánoskodó szövegekkel, a közlekedési rész azonban meglehetősen konkrét.
A dokumentumnak van közjogi jelentősége: a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből az anyagból következnek. Ez pedig óriási probléma lenne, ha így lenne – néhány szó a közlekedési részről:
1.
A vasútfejlesztési rész siralmas, lesújtó. Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig. Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást – hisz ezek az úgynevezett vasútfejlesztések, amikhez terv, koncepció, vízió és építési engedély is kell. Ilyenek azonban nem szerepelnek a fejlesztési tervekben, se vidéken, se Budapesten.
Gyakorlatilag 2035-ig annyi a vállalás és az ambíció, hogy a meglévő vonalakat valahogy karbantartják, de fejlesztést sehol nem vállal a kormány. Ez a leírt tartalom kizárja egytől egyig az összes Budapest-környéki vasútfejlesztés megvalósulását (hisz azok mindegyike kapacitásbővítést céloz), de kizárja az összes többi nagyobb vasúti fejlesztés megvalósulását a reptéri vasúti bekötéstől, a fővonalak sebességemelésén és a nagysebességű álmokon keresztül az egyszerű vonalvillamosításokig (pl. a Balaton északi partján).
Itt két lehetőség van: vagy gyakorlatilag lemondott a magyar Kormány 2035-ig a magyar vasút fejlesztéséről és a megmaradt egyetlen ambíció tényleg a pályák kalapálása. A másik eset, hogy Lázár Jánoséknál már annyi vasúthoz értő szellemi kapacitás sincs, hogy a Facebookon gyakran elhangzó nagy ígéreteiket egy ágazati koncepcióba foglalják. Nem tudom melyik a rosszabb, hisz mindkettőnek azért ugyanaz a vége: ilyen mértékű leépülésben, ennyire vízió, ambíció, szakmai tudás és intézményrendszer, politikai akarat és elkötelezettség híján a magyar vasút ügye évtizedek óta nem állt.
2.
Lázár János a HÉV-ek ritkítása kapcsán néhány napja írta a nekem szánt indulatos, alpári stílusú üzenetében, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják. Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne, márpedig a törvény szerint hazai vagy uniós forrásból csak olyan beruházást lehet megvalósítani, ami itt szerepel. Legalább azon a héten oda kellett volna erre figyelni, amikor a HÉV-ek fejlesztési ígérgetésével próbálják oltani a járatritkítási terveik miatt keletkezett tüzet.
3.
A vasúti járműbeszerzések kapcsán láthatóan a MÁV Start összes álmát tartalmazza a dokumentum, ez végülis jó hír, még a Lázár János által személyesen visszamondott 115 db mozdony és az InterCity ingavonatok is szerepelnek bele – ezeket már gyártanák, ha épp a szakminiszter nem állítja le. De értékeljük, hogy legalább újra fel lett itt sorolva minden korábbi, visszamondott járműbeszerzési terv. Egyet kivéve: a járműkoncepcióból is hiányzik a HÉV-ek cseréje.
4.
A városi közlekedés teljesen kimaradt, pedig, ha állami vagy európai uniós forrást szeretnének a városok erre használni 2035-ig, a törvény szerint itt lenne a helye. A BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.
5.
Ami viszont szerepel, példátlan részletességgel, konkrét összegekkel, a falig nyomva a gázpedált, az autópályák és főutak fejlesztése. Míg a vasútnál egy árva szám sincs konkrét milliárdokról vagy konkrét projektekről, addig az autópályáknál konkrét felsorolás és elkötelezettség olvasható, 1740 km új vagy bővített autópálya és gyorsforgalmi út 9000 milliárd forint értékben, míg a főúthálózat fejlesztésére további 2050 km hosszban 6690 milliárd forint jutna. Tehát 16 ezer milliárd forint közútfejlesztésre, míg nulla vasútfejlesztésre.
Nem is vesznék el a konkrétumokban, mert a vasútfejlesztés lenullázása mellett ez a léptékű közútfejlesztési terv olyan fokú aránytévesztés, olyan mértékű meg nem értése a korunk közlekedéspolitikai és környezeti és klímapolitikai kihívásainak, gazdaságfejlesztési céljainak, a térségünk más országaiban zajló fejlesztéspolitikának, hogy arra szavaim sincsenek már.
Sikerült tehát a 2035-ig szóló kormányzati stratégiában rögzíteni: a kormány lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, vagy még azon is túl, leaszfaltoznák az egész országot. Siralmas.