Megemlékezés Cegléden, 2024. augusztus 29. csütörtök

A várost 1944. augusztus 29-én 11 órakor ért barbár bombatámadásról való megemlékezés okán rendezett tisztelgésen történő részvételem főhajtás az áldozatok emlékére. Amikor a politikai, és közéleti szervezetek képviselői után két cserkészlány a kezébe vette családunk megemlékező koszorúit elhangzott, hogy azokat a bombatámadás alkalmával szolgálatteljesítés közben életét vesztette Czéh János mozdonyvezető, unokája és dédunokája helyezi el. Czéh János a dédapám volt. Megható érzés volt a megtört kereszt előtt fejet hajtani. Különösen azért, mert dédapám halála hatalmas űrt hagyott a családunkban. Azon családban, mely generációk során áll a vasút szolgálatában. Ezért született bennem a gondolat, hogy jelen soraimban a mozdonyvezetőről írjak, aki szolgálata teljesítése közben hunyt el, miután egy angol gépről közvetlen közelében ledobott bomba az életét kioltotta.

Dédapám az akkori szabályozásoknak megfelelően Cegléd (Szűcstelep) környékén a nyíltvonalon megállította a vonatát, amikor 11 óra 11 perckor megszólaltak a szirénák. Ebben a rendkívüli időben nem a menetrendre hagyatkoztak, hanem arra, hogy mentsük, ami menthető. Czéh János akkori szolgálata erről szólt. Cegléd város lakosságát vonattal menekítette ki a környező falvakba. Az ellenséges szövetségi csapatok célja a vasút elpusztítása volt, mégis azt jelentős kár akkor nem érte, ugyanakkor a vasút közeli óvóhelyeken, lakóházakban mértéktelen pusztítást eredményezett.

Dédapám utolsó szolgálatába ennek a napnak hajnalán lépett, de onnan már nem térhetett haza, hiszen azt várta, hogy folytathassa útját vonatával, éppen úgy, mint a többi 47 áldozat, akik között akárcsak dédapám, szolgálatteljesítés közben elesett vasutasok is voltak.

Bár néven nevezve csak a dédapámról emlékeztem meg ez írásban, és a koszorúk szalagjain, de ezúton tisztelgek az akkor a hősi szolgálatot teljesítő valamennyi vasutas, és honpolgár áldozat emléke előtt. Szívemben emlékük örökre megmarad.

Akaksa Gergely KVSZ tag