Egy NER-közeli céggel kötött csaknem 25 milliárdos szerződést a Lázár János alá tartozó MÁV. Ráadásul egy olyan céggel, amely korábban még a vasúttársaság tulajdonában állt. A MÁV nyilvános szerződéslistáját böngészve az is világosan látszik, hogy az elmúlt időszakban nagy összegű irodabérleti szerződéseket kötöttek – ugyancsak NER-közeli szereplőkkel –, nem sokkal ezután pedig Lázár János bejelentette, hogy megtiltják a home office munkavégzést.

Nettó 24,7 milliárd forint értékű szerződést kötött MÁV a szolnoki telephelyű MÁV Vagon Járműjavító Kft.-vel két tételben – vette észre a Magyar Hang a vasúti társaság szerződéseit böngészve. A megállapodások idén április végén léptek életbe, egyik pedig egészen 2038 végéig érvényes marad. Ez már csak azért is érdekes, mert a járműjavító korábban még 100 százalékban a MÁV tulajdonában állt, ám a közelmúltban a NER-közeli Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonába került.

A MOL-vezér cége kezeli a vagyont

A MÁV Vagon Járműjavító Kft eladását még 2023-ban jelentette be Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója. A vevő hátterét vizsgálva egyértelművé válik a kormányzati háttér: a vagyonkezelőt 2019-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter alapította, most pedig a Solva II. Magántőkealap birtokában van. A Solva II végső haszonélvezői ugyan ismeretlenek, ám az beszédes, hogy a Forbes szerint a magántőkealap vagyonát a Gran Private Equity kezeli, ami Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége.

Fotó: e-cegtar.hu

Bár az eladásról szóló hírek tavalyiak, a cégnyilvántartás szerint az új többségi tulajdonost csak idén április 30-án jegyezték be tagként a járműjavító Kft.-be. Talán több mint véletlen egybeesés, hogy a Lázár János irányítása alatt álló MÁV-cégcsoport éppen április 30-i kezdéssel kötötte meg a 24,7 milliárdos ingatlanbérleti szerződéscsomagot a frissen NER-közelbe került céggel. Tegyük hozzá, a járműjavító azóta levedlette magáról a MÁV-előnevet; néhány hete már Magyar Vasúti Kft.-nek hívják, így jelképesen is eltávolodott az állami társaságtól.

Schmidt Mária családja is jól járt

Jelentős tételű az az irodabérleti szerződés, amit a MÁV-csoport 2026 végéig kötött a Kassák-Dévai irodaház, vagyis a Dévai Center használatára – az üzletről korábban a G7 is beszámolt. Csaknem 3,4 milliárd forintos szerződést kötöttek a Harsánylejtő Kft.-vel, ami közvetett tulajdonosán, a BIF Nyrt-n keresztül a Schmidt Mária kormánybiztos és az Ungár-család érdekeltségének számít.

Úgy tudjuk, hogy a home office-ról irodai munkára visszahívottak többségét ebbe a XIII. kerületi irodaházba költöztetik. Más dolgozóknak viszont a régi Telekom-székházban találtak helyet. A MÁV-csoport itt egy 2027 májusáig érvényes, 2,1 milliárd forint összértékű szerződést kötött egy Wing Holding-leánycéggel.

Ezért tiltották be a home office-t?

A felsoroltak közül a MÁV Vagon-üzlet esetében nem tudni, hogy a vasúttársaság pontosan milyen ingatlanok bérletéről állapodott meg, hiszen a szerződéslista ezt nem nevesíti. A Kassák-Dévai és a Telekom-székház esetében ugyanakkor egyértelmű tételekről beszélhetünk – melyek látványosan nagyobbak a MÁV korábbi irodabérleti költségeinél.

Az állami vállalat ugyanis több mint 11 éve bérelte a Könyves Kálmán körúti Parkway Irodaházat a Raiffeisen Ingatlanalaptól; egy nyilvánosan elérhető szerződésmódosítás alapján 2019 novembere és idén május között (a jelenlegi árfolyamon) 132 millió forintért használhatták a székházat. A Dévai Center és a régi Telekom-székház használata viszont együttesen havonta 165 millió forintot jelent az államnak – miközben a MÁV azt állítja, hogy több százmillió forintot spórolhat az új bérleményekkel.

Kíváncsiak voltunk, az árak ismeretében miképpen spórolhat mégis a vasúti társaság a költözéssel. Lázár Jánostól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy a home office betiltása nem függ-e össze az új irodabérleti szerződésekkel; hiszen a frissen bérelt székházak nyilván nem konghatnak az ürességtől, a dolgozók fizikai jelenléte pedig ürügyként szolgálhat az új szerződéskötésekhez. Válaszokat azonban sem a MÁV-tól, sem az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) nem kaptunk.

Nekik nő nagyra

Annyit viszont biztosan tudhatunk, hogy a Raifeissennel kötött szerződés sorsáról az ÉKM döntött, és Lázár János tárcája nem akart hosszabbítani. A fent bemutatott ingatlanbérleti szerződésekkel (a Telekom-székházat hozzá sem számolva) pedig mintegy 30 milliárd forintos üzlet jutott kormányközeli körökbe.

A MÁV részlegeit a távlati kormányzati tervek szerint idővel a Kopaszi-gáton épülő Budapart irodanegyedbe költöztetnék – ahol Tiborcz István, Garancsi István, és más NER-es vállalkozók számítanak a legnagyobb ingatlanbefektetőknek. Mint a Válasz Online kiderítette, baráti nagyvállalkozóktól az állam 255 milliárdért vásárolná meg az 56 hektáron felhúzott irodakomplexumot.

Frissítés: van egy harmadik irodaház is

Cikkünk megjelenése után egy olvasónk hívta fel rá a figyelmet: a fent említetteken túl a MÁV egy harmadik székházba is költöztetett alkalmazottakat. A társaság több igazgatási osztálya is a fővárosi Budafoki úton található, hétemeletes Agrober-székházba települ át. A MÁV egy korábbi tájékoztatása szerint azonban ezt az irodaházat térítésmentesen használhatják majd.