Minden szentnek maga felé hajlik a keze.

Megosztom

A Thököly és más út harcosai kétségkívül még nem teljesítették a szenté avatást kiérdemlő feltételek mindegyikét.

Ráadásul a telhetetlenség bűne Istennek egyáltalán nem tetsző tulajdonság.

Az újdonsült Startos Keresztes vezérigazgató új seprűként rögvest korszakos fogalommal gazdagította a humán szótárat.

A vasutasok immáron nem csupán szolgálnak, hanem rendelkezésre állnak, ugrásra készen a rendkívüli képességekkel bíró menedzsereik ukázainak teljesítésére.

A rendelkezésre állásban résztvevőknek Karácsony közeledtével a vezér kegyesen, egy jobb helyen elköltött vacsora ára jutalmat gondolt adományozni.

Persze nem mindenkinek.

Akit rossz sorsa adta betegsége akadályozta a permanens haptákba állással, a vezéri rendelkezés sem kímélte.

Hiszen a baj nem jár egyedül.

Minek okán a szakszervezetünk határozott tiltakozása ellenére Péterünk nem gondolta meg magát. Így az a vasutas aki az év során hosszabb időn keresztül önhibáján kívül keresőképtelen volt elesett a jelentős összegűnek nem mondható díjtól.

Mindez különösképpen nem izgatta fel a MÁV-START-nál fizetés nélküli szabin tartott VDSzSz Szolidaritás elnökét, és az elnöki triumvirátus többi méltóságait. Tagjaik érdekeinek védelmében nem borították ki a bilit a Keresztes vezér hivatali lovagtermében.

Bírálni szemtől-szemben kínos, mi több kockázatos.

Viszont jó messziről azért káráltak, hogy a MÁV-START Zrt.-nél milliós havi bérekkel munkaidő-kedvezményen tartott hivatásos forradalmár társaik nem részesültek a nagyúr rendelkezésre állást honoráló kegyében.

A tiltakozás viharossá fokozódott előbb a honlapra került fel, majd a lapos TV-k képernyőjén láthattunk és hallhattunk egy felzúdult Hárit. Aki azzal rém elégedett volt, hogy az idén a vasutasok zöménél a bérfejlesztés az egekbe szökött infláció ellenére elmaradt. Viszont az mélyen feldúlta, hogy az említett jutalomért járó – nekik zsebpénzt – pár szárnysegédje nélkülözni kényszerül.

Mint tudjuk, az árulást szeretik, az árulót megvetik, óhatatlan ötlik eszünkbe ez ügy kapcsán a népi bölcselet.

Egyébként kedves Péter!

Jól gondoltad. A kápók egy forintot sem hagynak elgurulni a lábuk előtt.

Sértett Tabakiként szűkölnek a jussukért. Hát hogy lenne elég a verejtékes, az önfeláldozást sem nélkülöző, a tagság érdekeiért az ellenetek nap mint nap megvívott hősi küzdelemért a MÁV-tól kapott akár több millió forintos jövedelem?

Persze ha nem kapják meg a gazditól, akkor, mint kiderül elveszik a tagság pénzéből.

Igen a tagdíjakból befolyt összegből, a teljes munkaidőben kikért tisztségviselők számára saját maguk döntése (elnökség) alapján a bruttó 170.000 Ft-t tervezik kifizetni.

Persze azon tagoknak akiknek például a betegségük miatt nem enged fizetni a volt héves divus cézár, a szakszervezetek nagyjai sem óhajtják a méltánytalanul megvont rendelkezése állási díjat a MÁV-START Zrt. helyett Karácsonyra részükre átutalni.

Vélhetően akkor nekik, már kevesebb jutna.

És, mint tudjuk “Minden szentnek maga felé hajlik a keze.”

(Karácsony közeledtével azért legyen happy end. A MÁV Zrt.-nél parkoltatott elnököknek a 60.000 Ft év végi jutalom nem marad el.)

Szerkesztőségi vélemény.
fotó: Internet