Az Alpok a teherszállítás egyik fontos útvonala.
De a közúti fuvarozás rengeteg zajjal, szennyezéssel és közlekedési dugóval jár ebben az érzékeny ökoszisztémában. Egy európai projekt arra kínál megoldást, hogy a szállítmányozás a közútról a vasútra terelődjön.
Az Alpok egy érzékeny ökoszisztémájú hely, amelyen évente több mint kétmillió kamion hajt keresztül. Ezen az úton rendszeres a dugó, amely zajjal és a levegő szennyezésével is jár.
Ennek kezelésére született meg az AlpInnoCT, vagyis az Alpesi innováció a kombinált közlekedésért nevű európai projekt, amelynek célja, hogy párhuzamosan legalább két közlekedési módot használjanak a szállítmányozásban.
A projekt egyik központi elemei a Nikrasa állomások, amelyek jelentősen enyhítik a problémát.
Ezek az állomások a hét minden napján 24 órában üzemelnek.
Négy uniós ország, Németország, Ausztria, Olaszország és Szlovénia mellett Svájc is részt vesz az AlpInnoCT projektben. A program több mint 3 millió eurós költségvetéséből 2,5 milliót az európai kohéziós politika finanszíroz. Ebből egyebek mellett a tárolási idő növelésére, új terminálok és manőverezési területek építésére fordítanak pénzt.
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra a szállítmányozás 30 százaléka átálljon vasúti vagy vízi közlekedésre. Ez most Németországban 19, az alpesi régióban 20 százalék.
Ezen célok eléréséhez nyújt majd stabil alapot az Ausztria nyugatirészén készülő új Brenner bázisalagút.
A Brenner alagút két országot köt össze 55 km hosszan Innsbrucktól (Ausztria) Fortezzaig (Olaszország).
Európai dimenzió:
A Brenner -alagút egy vízszintes vasútvonal, amely az Alpokon halad keresztül. A Brenner -alagút a Münchenből Veronába tartó új Brenner -vasút fő eleme. A világ leghosszabb földalatti vasúti összeköttetése, úttörő mérnöki munka, és jelentősen javítja az utasszállítást és az áruszállítást Európa szívén keresztül.
Jelenleg négy helyszínen van folyamatban építkezés, kettő Ausztriában és kettő Olaszországban.
A 11 milliárd dolláros alagút Skandináviát a Földközi-tengerrel köti össze.
A SCAN-MED folyosó Finnországtól egészen Máltáig húzódik.
Az EU most egy 11 milliárd dolláros alagutat ás ki közvetlenül a hegyek szívében, hogy hatékonyan összekapcsolja Skandináviát a Földközi -tengerrel. Az 1371 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Brenner-hágó az Alpokon át vezető legalacsonyabb átjáró, és egész évben használható.
1867-ben a Brenner-vasutat a kapacitás növelése érdekében építették, és a hetvenes évekre az E45-ös autópálya csatlakozott hozzá, amely jelentős teherforgalmi utat teremtett az Északi-tengertől a Földközi-tengerig és fordítva.
Ma a Brenner -hágó szállítja az összes áruszállítás 40%-át az Alpokon, de a meredek lejtők és a vonatok sebességének csökkentésére gyakorolt hatás miatt – az áru több mint kétharmada közúton közlekedik.
A Brenner -alagút alagútjának fő útvonala 55 kilométeren keresztül az osztrák Innsbrucktól indul, és az olaszországi Fortezzához csatlakozik. Az 1994 -ben épített innsbrucki elkerülő alagutakhoz való csatlakozás után a projekt a világ leghosszabb földalatti vasúti összeköttetésévé válik, összesen 64 kilométer hosszúságban – még a svájci Gotthard alagutat is felülmúlva.
A munkálatok először 2008-ban kezdődtek, és azóta az ásatások négy fő helyszínen folynak, több mint egy évtizede.
Amikor várhatóan 2028-ban befejeződik – körülbelül 20 évvel az építés megkezdése után, a Brenner-alagút alagútja lehetővé teszi a vonatok óránként 200 kilométeres sebességének elérését, az Innsbruckból Fortezzába tartó út pedig 80 percről 25 percre csökken majd.
Ez az építkezés egy tisztább és fenntarthatóbb közlekedési összeköttetést teremt nemcsak a két ország közötti hegyvidék alatt, hanem Skandináviától egészen a Földközi-tengerig.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
A bagi kő minősége mióta politika?
Kínai vonat, avagy lehullott a lepel!
Szervilis Jánosunk az ATV kamerái előtt újra felmondta a Lázári tervet