Egyetlen szó nélkül kapituláltak.
Nem kell pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember a saját bőrén érezze az inflációt.
Ha valaki nem tanulmányozza a Magyar Nemzeti Bank hivatalos jelentéseit, hanem csak a hétvégi bevásárlás során, vagy az üzemanyagtöltő állomáson tájékozódik a napi árakról, az is észreveszi, hogy ugyanazért az árumennyiségért hétről-hétre többet kell fizetni.
A jegybank szeptemberi jelentésében az infláció mértékét 5 %-ra mérte. Egyes termékek árai, melyek szinte minden háztartásban nélkülözhetetlenek, mint például az étolaj (16 %), vagy a zöldségfélék (11 %) még az átlagosnál is nagyobb mértékben emelkednek.
Átlagosan 7-9 %-kal emelkedtek a szálláshely, vendéglátás árai, de a csúcsszezonban az egy évvel korábbi ár, akár másfélszeresét is elkérték a szállodák és éttermek szolgáltatásaikért, hivatkozva a szakácsok és felszolgálók gyakran egy millió forintot meghaladó bérére. Ilyen az, amikor a kereslet-kínálat viszonya határozza meg a béreket, és nem a munkavállalók feje felett kötött elvtelen szakszervezeti paktum.
Ugyancsak 15% körüli mértékben emelkedtek a lakáskartbantartás (közösköltség) költségei, de az építőanyagok árának változását már megbecsülni sem merik a kereskedők és szakemberek. Ott már nem is hetente, hanem naponta változnak az árak.
Mint a fenti példákból láthatjuk, nagy mértékben drágul az élet. Próbálunk addig nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér, de sajnos azt vesszük észre, hogy egyre jobban kilóg a lábunk. A hosszúra nyúlt, ámde annál eredménytelenebb bértárgyalások során a vasutas szakszervezeteknek (tisztelet a kevés kivételnek) sikerült elfogadni, és vezetőiknek aláírni azt a megállapodást, amely 2021. évre 0 százalék nominál alapbéremelést tartalmazott.
Ennek eredményeként a vasutasok életszínvonala még az országos átlagnál is nagyobb mértékben romlott.
Egyes szakszervezetek kiemelt bérezésben részesülő, “több lábon álló” (értsd több helyről is díjazást kapó) szakszervezeti tisztségviselők, ezt kevésbé érzik meg, hiszen vannak olyan juttatások, mint például a felügyelő bizottság tagjainak tiszteletdíja, amelyek igen komoly mértékben, 130 ezer-200 ezer forinttal is emelkedtek.
Ha figyelembe vesszük az egyre romló inflációs előrejelzéseket a keresetek vásárló értéke hónapról hónapra csökken. Ha jövő januártól a vasutasok megkapják a 10 %-os alapbéremelést, a fogyasztói árindex mértéke miatt még a 2020. évi reálkeresetet sem fogják elérni.
Pedig állítólag jól teljesít a gazdaság, “a gazdasági növekedés idén az 5,5 százalékot biztosan meghaladja, de akár a 7,5 százalékot is elérheti, közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 29.-i Kormányinfón.
A miniszterelnök október 1.-i, pénteki rádióinterjújában elmondta, hogy a nyugdíjasok az idén 80 ezer forint nyugdíjprémiumot kapnak, ami több, mint 2,5 millió nyugdíjast érint. Könnyű kiszámolni, hogy ez legalább 200 milliárd forintos kiadást jelent. Ehhez jön még az az elképzelés, hogy a választások előtt, jövő februárban két heti helyett a teljes 13. havi nyugdíjat kézhez vehetik az arra jogosultak, – ami további 160 milliárd többletköltséget eredményez a költségvetésnek. Ez testvérek között számolva is cirka 360 milliárd forint.
Félreértés ne essék, nem a nyugdíjasokat akarjuk támadni, hiszen nagy részük a létminimum alatt él.
Azt gondoljuk, hogy azt a társadalmi csoportot, amely jelentős hányadot tett hozzá a gazdasági növekedéshez, illene anyagilag is megbecsülni. Az elmaradt bérek ugyanis újra termelik a szegénységi küszöbön élő nyugdíjasok táborát.
Ugyancsak jó hír az érintetteknek, hogy a 25 év alatti munkavállalók, amennyiben havi bruttó bérük nem haladja meg a 397.400 Forintot, 2022. évtől mentesülnek az SzJA fizetési kötelezettség alól.
A gyermeket nevelő családtámogatásban részesülők részére, (kb. 1,9 millió személy) jövő év február 15.-ig visszafizeti a NAV a 2021. évben befizetett adót, amely akár 800.000 Forint is lehet.
Összköltségét mintegy 600 milliárd forintra tervezik, a pontos összeg utólag derül ki.
A három tétel együttesen megközelíti az ezer milliárd forintot.
De térjünk vissza a vasutas munkavállalók helyzetére.
Üdvözlendő a két utóbbi, a munkavállalók számára mindenképpen előnyös intézkedés, azonban komoly feszültség forrása is lehet. A 25 év alatti fiatalok, majd az azt követő iskolás gyereket nevelő generáció a bruttó átlagkereset mértékig mentesül az adófizetés alól (általában 18 és 45-50 év közöttiek).
Velük ellentétben az a korosztály, amely több évtizedes vasúti munkaviszonnyal rendelkezik, de már nem nevel iskolás gyereket, így családtámogatásra sem jogosult, az mindenképpen háttérbe szorul. Pedig az 50 év felettiek legalább annyira érdemesek az anyagi megbecsülésre.
Az ő esetükben mindenképpen szükség lenne legalább akkora kompenzációra, hogy fizetésük megőrizze vásárlóértékét.
Nézzük meg, hogy mibe kerülne például 5 %-os, az éves inflációnak megfelelő béremelés a MÁV-Csoport vállalatainál.
Számításaink a hivatalos 2020. évi mérleg és beszámoló adataira épültek és a teljes munkavállalói állományra vonatkoznak.
A MÁV Zrt. bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései, valamint ezek járulékai összesen 119.3 milliárd forint. (119.264 MFt)
A MÁV-START Zrt. bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései, valamint ezek járulékai összesen 102.3 milliárd forint. (102.355 MFt)
A MÁV-HÉV Zrt. bérköltség személyi jellegű kifizetésekkel és járulékokkal együtt mindössze 10.188 MFt, vagyis kevesebb mint 10,2 milliárd Ft.
Ha valaki olvasgatni szeretne a számok között, az éves beszámolókat itt találja:
MÁV Zrt.:
Független Könyvvizsgálói Jelentés A MÁV Zrt. részvényese részére.
MÁV-START Zrt.:
MÁV-START Zrt. Éves beszámoló.
MÁV-HÉV Zrt.:
MÁV-Csoport összesen:
MÁV Zrt. összevont (konszolidált) Éves beszámoló.
MÁV konszolidált éves adatai szerint a cégcsoport teljes bérköltsége egyéb személyi jellegű kiadásokkal és járulékokkal összesen 262,1 milliárd Forint (262.128 MFt).
Most tekintsünk el attól a ténytől, hogy tavaly az első félévben még magasabb összegű szochót kellett fizetni a munkáltatónak, az 5 %-os béremelés a teljes MÁV csoportnál 13 milliárd forintból megoldható lenne.
Bár érvényes bérmegállapodás hatálya alatt a munkajogi szabályok nem teszik lehetővé, hogy jogszerűen lehessen béremelés miatt sztrájkot folytatni, semmi nem tiltja, hogy az aláíró szakszervezetek az infláció mértékének nem várt alakulása miatt béremelésre irányuló tárgyalást kezdeményezzenek a munkáltatónál.
Ezért a Szakszerveztünk a MÁV Zrt.-nél, valamint a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél tárgyalást kezdeményezett a vasutas munkavállalók romló élethelyzetének javítására.
Megkereséseinket az alábbiakban olvashatjátok:
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
CSÉT ülés és szakszervezeti trükközés
Lapszemle – Középpontban a Keletis siklás
Hőség ellen hőségpénz?