Ingyenesen megtekinthető az Aranyvonat a Kossuth téren
Az Aranyvonat
2022-ben is megtekinthető lesz az Aranyvonat-kiállítás a Kossuth téren. Az impozáns kocsiszerelvény az államalapító halálának 900. évfordulójára készült még 1938-ban, azonban a második világháború alatt a Szent Jobbot országos körútra szállító vasúti kocsi is megsemmisült. 2015-ben a Budakeszi Kulturális Alapítvány kezdeményezésére indult a rekonstrukció, melynek eredményeként 2020. augusztus 20-án adták át a feltámasztott Aranyvonatot, melyet most augusztus 19-e és 21-e között bárki testközelből megtekinthet a Kossuth téren.
A kiállítás augusztus 19. 10:00-tól augusztus 21. 22:00-ig tart.
Az Aranyvonat története
A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1937. március 17-én hozta nyilvánosságra azt a szándékát, hogy a Szent Jobb-ot körülhordozza Magyarországon Szent István király halálának 9. centenáriuma alkalmából. A Szent Jobb szállításához a MÁV Dunakeszi Főműhelyében 1938-ban egy bizánci stílusban gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit – az „Aranykocsit” – építettek egy négytengelyű szalonkocsiból Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervei alapján.
Az Aranyvonat a Szent Jobbot szállítva 1938. május 31-én országjáró körútra indult. Három esztendőn át kisebb-nagyobb szünetekkel, de folyamatosan, pontos menetrend alapján vitte magával a Szent Jobbot, számos magyar települést felkeresve. Természetesen az Aranyvonat nem állhatott meg minden állomáson. Hosszabban 22 városban időzött, ilyenkor a Szent Jobbot kivették, és tiszteletére körmenetet tartottak. Kisebb településeken az ereklye nem hagyta el a szerelvényt, a hívek ilyenkor az állomáson róhatták le tiszteletüket a Szent Jobb előtt. Az emberek fedetlen fővel, térden állva köszöntötték a Szent Jobbot, amelyet csak a kocsi üvegfalán keresztül láthattak.
Az Aranyvonat 1942-ben a nagyváradi Szent László ünnepségre is eljutott: „A Szent Jobb újból útra indult, hogy istenfélelemben, hazaszeretetben megerősítse a magyar nemzetet.”-írta a Nemzeti Újság 1942-ben.
Az Aranykocsi 1944 utáni sorsáról szinte semmit sem lehet tudni, valószínűleg megsemmisült.
Az egykori koronaőrök 1991-ben megalapították a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületét, élükön Vitéz Józseffel, akik kezdeményezték a Szent Jobbot szállító egykori Aranykocsi újraépítését. Vitéz József halála után a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete azzal kereste meg a Budakeszi Kultúra Alapítvány kurátorát, Herein Gyula vállalkozót, hogy legyen partner a Szent Jobbot 1938-ban országlátásra szállító Aranykocsi újjáépítésében. Az alapítvány nagy lendülettel készítette elő az újraépítést, melynek motorjaként sikerült bevonnia a munkába a MÁV vezetését, a Dunakeszi Járműjavítót, a Magyar Vasúttörténeti Parkot és a magyar kormányt is. A projekt gazdája a Magyar Nemzeti Múzeum lett. A Vasúttörténeti Parkban Zákonyi Gyula vasúti főmérnök vette a kezébe a kocsi sorsát. Zákonyi vezetésével egy 1901-ben gyártott és 1928-ban korszerűsített favázas vagont bontattak vissza, hogy alvázára felépülhessen az ereklyeszállító mása. A kocsi alkalmas 120 km/órás sebességű vontatásra is.
Az Aranykocsi újraépítése csak akkor kezdődhetett meg igazán, amikor a kormányzati támogatás a Nemzeti Múzeum projektjébe bekerült 2016-ban.
Az Aranykocsi újraépítése 2020-ra fejeződött be, és augusztus 20-án kerülhetett sor a nagyközönségi bemutatására. Éppen Trianon századik évfordulóján.
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Szervilis Jánosunk az ATV kamerái előtt újra felmondta a Lázári tervet
MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosítása és Együttműködési megállapodás – 2024. augusztus 29. naptól hatályos
Siker!